Augusto Fernández, Pol Espargaró és Jack Miller is magabiztosan nyilatkozott a jövő évi maradását illetően. Azonban hiába az érvényes szerződések, egyikük szinte biztosan nem lesz a KTM állandó pilótája a 2024-es idényben.
Érdekes helyzetbe került a KTM, miután a MotoGP kereskedelmi jogait birtokló Dorna nem engedélyezte, hogy új szatellitcsapattal bővítsék a mezőnyt, az LCR pedig nem bontotta fel a Hondával kötött, jövőre is érvényes megállapodását. Ennek következtében ugyanis az a szituáció áll fent, hogy öt versenyző pályázik négy helyre, és elméletileg mindegyiküknek érvényes szerződése van a 2024-es szezonra.
Ebből kikövetkeztethető, hogy valamelyikük alighanem pórul fog járni. Ami biztos, hogy ez a pilóta nem Brad Binder lesz, hiszen vele most hosszabbított szerződést 2026-ig az osztrák gyártó. Rajta kívül a Moto2-es világbajnokság listavezetőjének, Pedro Acostának az érkezése is biztosra vehető, még úgy is, hogy ezt egyelőre csak informálisan jelentették be, és azt sem lehet tudni biztosan, hogy a gyári alakulatnál vagy a Tech3 GasGasnál fog bemutatkozni.
A másik három jelenlegi versenyzőnek viszont csak 2024-ig van szerződése, aminek papíron garanciát kellene jelentenie, de most nem ez a helyzet. Ennek ellenére mindannyian magabiztosan nyilatkoztak. Így tett az újonc Augusto Fernández is, akivel eredetileg csak az idei évre írtak alá, de nemrég bejelentették, hogy egy évvel meghosszabbították a megállapodást. „Most kaptuk az információt, hogy jövőre is ugyanannál a csapatnál, a GasGasnál maradok – nyilatkozta az Osztrák Nagydíj után. – A többiek? Nem tudom. Ami biztos, hogy én ugyanannál a csapatnál folytatom a MotoGP-ben.”
Pol Espargaró két évre írt alá a GasGashoz, amikor tavaly év végén elhagyta a gyári Hondát. A spanyol versenyző azonban a szezonnyitó hétvégén súlyos sérülést szenvedett, így felmerült, hogy a visszatérés után nem lesz már elég gyors, vagy esetleg magától int búcsút a királykategóriának. Előbbiről egyelőre nincs szó, hiszen a Spielbergben csupán azért nem győzte le Fernándezt és Millert, mert pályaelhagyásért megbüntették. Csapattársához hasonlóan ő is biztos a maradásban.
„Nem – válaszolta arra a kérdésre, hogy informálták-e már. – Velem kapcsolatban [egyértelmű a helyzet]. Szerződésem van a GasGasszal az idei és a következő évre. Emiatt egyáltalán nem aggódom, csak az eredményeim miatt. Nem az eredményekről van szó, hanem a szerződésekről, ez egyértelmű. Én nem [mehetek el], sajnálom. Van szerződésem, és nagyon jó a kapcsolatom Mr. [Pit] Beirer [motorsport-igazgatóval. Nincs miért aggódnom. Az eredmények azt mutatják, hogy [jól] teljesítek, a csapattársam és néha Jack előtt is voltam. Azonban nem az eredményekről, hanem a szerződésekről van szó. A Pierer Group Mobilitynek van egy megoldása, talán önök nem tudják, talán én sem, talán ez egy titok, amely néhány futamon belül ki fog derülni. Jelenleg semmi olyasmi nincs, ami aggasztana.”
A Bindernél jóval gyengébben teljesítő Miller adott esetben szintén aggódhat, de a két spanyol motoroshoz hasonlóan ő is magabiztos. „Engem megerősítettek, nincs kérdés” – szögezte le. Ami megoldást jelenthet erre a gordiuszi csomóra, hogy a KTM egyiküktől sem válik meg, csupán valamelyiküket tesztpilótaként alkalmazzák jövőre. Így mind az öt versenyzőt megtarthatják, és amennyiben 2025-ben már hat motorral rendelkeznek, már mindegyiküknek biztosíthatnak állandó ülést.
Valentino Rossi örülne, ha a Pramac szerződtetné a Yamahától az év végén távozó Franco Morbidellit. A kilencszeres világbajnok egykori akadémistája továbbra is türelmet kér.
Továbbra is kérdéses, hogy Franco Morbidelli hol folytatja a pályafutását 2024-ben. Ami biztos, hogy az év végén távozik a Yamahától, hiszen a japán gyártó Álex Rinst szerződtette a helyére. Ami az olasz versenyzőt illeti, ő mindenképpen szeretne a MotoGP-ben maradni, ám az elérhető ülések száma meglehetősen csekély.
Igaz, nemrég felszabadult egy igencsak ígéretes hely, hiszen hétvégén kiderült, hogy Johann Zarco a Pramactól az LCR-hez igazol. Persze utóbbi kapu ezzel nyilvánvalóan bezárult, de amennyiben előbbire van reális esély, Morbidelli aligha bánja ezt, hiszen a Ducati a mezőny legjobb, míg a Honda a leggyengébb motorja. Valentino Rossi mindenesetre örülne, ha egykori akadémistája az olasz istállónál kötne ki.
„Fantasztikus lenne Franco számára, ha a Pramachoz menne – nyilatkozta az olasz Sky-nak. –Gyári motoron ülne, ez nagyszerű lehetőség lenne. Franco jó volt a Yamahánál, a második évében megverte Fabio Quartararót, és [a világbajnokságon második] lett. A Yamaha megfizet a technikai lemaradása miatt. Morbidelli képes futamokat nyerni, a legjobb pedig az lenne neki, ha egy Ducatin ülne.”
Ezen a ponton persze adódik a kérdés, hogy miért nem maga a kilencszeres világbajnok, illetve csapata dob mentőövet Morbidellinek. Nos, bár az érintettek egyelőre nem erősítették meg, nagyon úgy tűnik, hogy Luca Marini és Marco Bezzecchi is marad a VR46-nál. Ennek következtében pedig nyilvánvaló, hogy honfitársuknak nem jut hely.
Miután az LCR-re már nincs esély, Morbidelli számára egy másik, Ducatit használó alakulat jelent még lehetőséget, ám a Gresini jövőre sem fogja megkapni a bolognaiak legújabb versenygépét. Oda viszont eddig a Moto2-es világbajnokság jelenlegi második helyezettje, Tony Arbolino volt a legkomolyabb jelölt, sőt, az elmúlt időszakban a harmadik Jake Dixon érkezése is felmerült.
Morbidelli tehát továbbra sincs könnyű helyzetben, ami a MotoGP-ben történő folytatást illeti. A 28 éves versenyzőt egyébként megkérdezték, hogy mit gondol Rossi szavairól, ő pedig nem kívánt ennél többet hozzátenni, csupán mindenkit türelemre intett. „Vale mindent elmondott, egyetértek vele – válaszolta. – Az embernek türelmesnek kell lennie. Kérem, nyugodjanak meg!”
Neil Hodgson, a televíziós szakértőként dolgozó korábbi Superbike-világbajnok szerint Johann Zarcót a pénz motiválta, amikor aláírt az LCR Hondához. Ő és kollégája, a szintén világbajnok Sylvain Guintoli egyetértettek abban, hogy az egész MotoGP-közösséget meglepte a döntés.
Bár a Pramac csak vasárnap erősítette meg, valójában már szombaton fény derült az idei átigazolási piac eddigi legmeglepőbb fejleményére: Johann Zarco 2024-től az LCR Hondánál fog versenyezni a Yamahához távozó Álex Rins helyén. Sokan azonban nem értik, hogy a francia versenyző miért dobja el magától a mezőny legjobb motorját a jelenlegi legrosszabbért.
Ő maga természetesen igyekezett elmagyarázni, hogy miért a japán gyártót választotta. Mondandójában kitért arra, hogy egyébként sem biztos, hogy maradhatott volna a Pramacnál, emellett hangsúlyozta, hogy bár most nehéz helyzetben van, hisz abban, hogy a Honda képes kilábalni a gödörből. A jelenleg a TNT Sports szakértőjeként dolgozó Neil Hodgsont azonban mindez nem győzte meg.
„Szóval kapott egy ajánlatot, hogy maradjon a Ducatinál a következő szezonra, vagy felülhet a Hondára – fogalmazott gyorsaságimotoros-világbajnokság mezőnyében is megforduló 2003-as Superbike-világbajnok. – »Mutassátok a pénzt!« Nem lehet őt hibáztatni, a pályafutása végéhez közeledik. Nemcsak hogy egy Hondára kerül, nem egy gyári istállónál lesz, hanem az LCR csapatánál, hosszú távú szerződéssel. Ez egy furcsa lépés, a paddock megdöbbent.”
Ez utóbbiban kollégája, a 2014-es Superbike-vb-t megnyerő Sylvain Guintoli is egyetértett vele. A francia exversenyző azért furcsállja Zarco döntését, mert egyszer már mindenki láthatta, hogy mi történik, amikor nincs elég versenyképes motorja. Igaz, erről maga az érintett úgy fogalmazott, hogy most már másképpen fog hozzáállni a helyzethez, mint 2019-ben.
„Ez annak tudatában furcsa, hogy mit művelt a KTM-nél – fogalmazott Guintoli. – Tisztességes gyári szerződése volt. Néhány futam után elbukta, mert nem tudott megbirkózni azzal, hogy nem volt versenyképes. Akkoriban a projekt még növekedett. Lényegében a Ducati mentette meg. Ebből a szempontból sokkoló.”
Ami a fizetést illeti, egyes jelentések szerint Zarco kétszer annyit fog keresni a Hondánál, mint amennyit most a Ducatinál kap. Ettől függetlenül persze sportszakmailag továbbra is megkérdőjelezhető az átigazolás, és Hodgson nem is titkolta, hogy egyáltalán nem optimista. „Meglátjuk, mi történik, bár nincsenek jó érzéseim ezzel kapcsolatban” – mondta.
Százhetvenezer néző és nyári hőség tombolt az osztrák katlanban, ahol a motorversenyzés legendái ismét összecsaptak.
Ha valaki úgy vélte, az augusztusi olasz szabadságolások és gyárleállás változtat is bármit a MotoGP jelenlegi helyzetén és a Ducati dominanciáján, tévedett. Az olaszok ismét uralták a hétvégét, Pecco Bagnaia pedig egy rendkívül stabil, kiegyensúlyozott motorozással szintúgy megközelíthetetlen volt, és tovább növelte előnyét az összetettben. A futam után hangsúlyozta, továbbra sem gondol a címvédésre, versenyről versenyre koncentrál. Nos, a terv bevált, a gondolkodásmód pedig kifizetődött, amire szakma is felfigyelt. Persze akadnak olyanok is, akik úgy vélik, a Ducati minden bizonnyal adott némi technikai támogatást és finomítást a versenyzőnek motor terén is. Ezek közé tartozik a rajtelektronika fejlesztése, amit még maga a versenyző is elismert, és elmondta, a legtöbb gondot a kuplunggal való finomhangolás jelentette.
Így viszont ezen a téren is elolvadt a KTM előnye, ami némileg érzékenyen érintette az osztrákokat, főleg a hazai versenyükön. Bagnaia a futam utáni sajtótájékoztatón beismerte, hogy az osztrák pálya a helyszínek közül az egyik, ahol a legmagasabb az üzemanyag-fogyasztás, így a felvezető körben nem győzött spórolni, a lejtmenetekben sokszor üresbe kapcsolt, és gurult a motorral. Végül nem okozott gondot ez sem, sőt semmi, és a szombati sprint után a vasárnapi főfutamot is gond nélkül nyerte.
Noha Brad Binder mindkét alkalommal dobogóra állhatott, a dél-afrikai elmondta, hogy szombat este azért akadtak gondjaik, és a szerelők késő estig dolgoztak a motoron, így sok esélyt nem látott a jó eredményre. De a gyár mégsem adhatta egykönnyen a hazai jó szereplést, így vasárnapra ismét kisimultak a dolgok. Binder elmondta azt is: ő viszont nem a túlzott üzemanyag-fogyasztás miatt váltott kettes mappingra már az ötödik körben, előre így tervezték a mérnökeivel.
Egyébként mind Binder, mind Bagnaia megerősítette azt is, hogy végig a határon túl motorozott, és sokszor közel volt a bukáshoz. Binder motorjának eleje többször elment a futam közben, Bagnaia ugyanakkor elmondta, hogy a Ducatinál ez a határ szerencsére kitolódott, és még akkor is nagyobb mozgástere marad a kontrollra, amikor már szinte túlment mindenen. És azt hiszem, pont ez lehet az, ami miatt mindenki csak szájtátva nézi a címvédőt, és azt a lágy motorkezelést, ahogy a Ducatit terelgeti. Hivatalos magyarázat természetesen nincs, de nem kérdés, hogy az egyetlen ember, aki nem ment szabadságra, az Gigi Dall’Igna.
Ezzel szemben Enea Bastianini csapnivaló sprintversenye és a vasárnapi tizedik helye továbbra is csalódást keltő. Az olasz egyébként elmondta a vasárnapi sajtótájékoztatón, hogy szinte minden egyenesben elforgott motorjának hátsó kereke kigyorsítás közben. A gond ugyanaz volt, mint amit Luca Marini tapasztalt a hétvége folyamán korábban, de ők valahogy orvosolták a problémát vasárnapra.
Bastianini továbbra sem nyújt meggyőző teljesítményt (Fotó: Guld Péter)
A KTM hazai versenye egyébként Bindernek köszönhetően jól sikerült, bár nyilván győzni szerettek volna. Jack Miller vasárnapi teljesítménye viszont hagyott némi kívánnivalót maga után, noha szombaton még elég meggyőzőnek tűnt. Az ausztrál elmondta, hogy a motor legújabb fejlesztései jelenleg inkább Bindernek kedveznek, így a következő futamtól egy korábbi változattal szeretne ismét versenyezni.
Az összetettbéli második és harmadik helyért csatázó Ducati-alakulatok viszont test test elleni harcot vívtak a harmadik helyért a hétvége folyamán. Jorge Martín szombaton masszív, impresszív teljesítménnyel, de némileg vitatható módon állhatott dobogóra, miután a VR46 alakulatának mindkét pilótáját kitessékelte. Bár néhányan úgy vélték, egy hátsó kameraállásból Fabio Quartararo bizonytalankodása is hozzásegített a történtekhez, ettől függetlenül Martín volt, aki a kontaktot okozta, Valentino Rossi csapata pedig óvott, így Martín vasárnap egy hosszú körös büntetéssel „csak” a hetedik helyen végzett, míg a sárga-fekete motorok szépítettek, és a harmadik, valamint negyedik helyen zártak, a helyszínen tartózkodó csapattulajdonos legnagyobb örömére.
Az olasz multibajnok egyébként komoly offenzívát és minden bizonnyal fejtörést is okozott a hétvégén sokak számára, hiszen látogatása bőven túlment a baráti csevejen. Komoly szándékkal érkezett, amelybe minden bizonnyal a jövőről szóló tárgyalások is beletartoztak. Míg néhány hete még sokan tényként kezelték, hogy Marco Bezzecchi, aki jelenleg még Rossi versenyzője, jövőre az eggyel komolyabb Pramac Ducatihoz tart, miután a bolognai gyár jelezte, kizárólag a Pramac kaphat gyári motorokat a következő évben, ezzel szemben a tavulliai macska-egér játékot játszik, és versenyzője megerősítette: komoly nyomást gyakorol rá főnöke, és szeretné maradásra bírni. Ez pedig azzal járna, hogy az idei motorral kellene versenyeznie, kiegészítve némi 2024-es fejlesztéssel. Ettől függetlenül úgy tűnik, az ifjú olaszt ez sem zavarja különösebben, és bár nem jelentették ki hivatalosan, egyre többen a maradására voksolnak.
Az viszont mindenkit végérvényesen megdöbbentett, hogy Rossi yamahás sapkában mutatkozott egész hétvégén, ez pedig sokak fejében komoly zavarokat okozott. Nem kizárt az sem, hogy míg a Ducati esetlegesen pénzt kér a motorokért cserébe, a Yamaha akár fizetne is, csak hogy az ő motorjukat használja leleményes nagykövetük. Ha pedig azt is elárulom, hogy nem hivatalosan Davide Brivio vendégeskedett az olasznál egész hétvégén, önök is biztosan hátradőlnek. Amikor Briviótól megkérdeztem, minek köszönhetjük a látogatását, nevetve annyit mondott, minden évben itt nyaral a családjával, ami egybeesett az osztrák hétvégével.
Ettől függetlenül Johann Zarco nem bízta a véletlenre dolgait, és mielőtt a Pramac megvált volna tőle, jelezte, hogy elhagyja az alakulatot, és az LCR Hondához igazol. Amely jövőre is minden bizonnyal marad Honda, miután a pletykákra reagálva Lucio Cecchinello megerősítette, továbbra is marad a japán gyártóval, miután élő szerződésük van a jövő évre. Zarcót minden bizonnyal megviselték a történtek, mert teljesítménye nem volt acélos a hétvége folyamán. A francia távozásával ezzel viszont megnyílik a kapu, hogy Valentino Rossi a VR46 Akadémia magára maradt versenyzőjét, az akadémia sikereit egykor megindító Franco Morbidellit ismét felkarolja, és esetlegesen egy Pramac motorra ültesse, persze ha maradni szeretne. A római egyébként igyekszik profitálni, és mindkét nap a tizedik hely környékén végzett, amely eredményekkel minden bizonnyal a gyártó is elégedett lehet. Fabio Quartararo, miután a szombati tömegbukásban érintett volt, vasárnap szépített, és a nyolcadik helyen ért célba.
A hétvége nagy vesztesei kétségtelenül az Aprilia versenyzői voltak, ami a brit diadal után különösen erős kontrasztot eredményezett. Noha Aleix Espargaró nem domborított különösebben, Maverick Viñales többször úgy fogalmazott, élete hétvégéjét teljesítheti a noaeli alakulattal, ami végül mindkét futamra elhalványult, bár tény, hogy a szombati sprint első kanyarjában bekövetkezett tömegbaleset a spanyol versenyét is tönkretette. Sajnálatos módon az Apriliát egy személyes veszteség is érintette, mely szerint Roberto Colaninno, a Piaggio gyár elnöke nyolcvanesztendős korában elhunyt, így a csapat hétvégéje inkább a gyász jegyében telt.
Az utolsó érdekes pletyka, miszerint Fabio Di Giannantonio helyére Jake Dixon érkezhet a Gresini alakulathoz, ismét erősödni látszott, noha a brit versenyző továbbra sem erősítette meg a híreket. A KTM – Gas Gas versus Pedro Acosta lehetséges érkezése körüli hírek továbbra is foglalkoztatják a sajtót. Erről egyre erősebb és meredekebb feltételezéseket hallhatunk, amelyekről egy későbbi anyagban számolunk be.
Az viszont egészen biztos, hogy a Honda számára még az új aerocsomag sem nyújtott segítséget, miután Marc Márquez a szombati sprinten a tizedik, vasárnap pedig a tizenkettedik helyen végzett. Úgy tűnik, a spanyol versenyző megfogadta a kritikákat, és inkább a biztos célba érkezés mellett döntött, bár az is jól látható, eredményei még így is messze túlmutatnak a többi hondás versenyző teljesítményén. Egyértelmű, a gyártó továbbra is óriási slamasztikában van.
Aleix Espargaró „pályafutása legnehezebb versenyéről” beszélt a spielbergi főfutam után. Az Aprilia sztárja aztán magyarázatot talált arra, hogy a győztes Pecco Bagnaia miért tudott több mint öt másodperccel nyerni.
Hogy a Red Bull Ring és Aleix Espargaró nem lesznek barátok, azt az Aprilia gyári versenyzője már pénteken konstatálta. Ennek ellenére a vasárnapi nagydíj után így összegzett: „Péntekhez képest sokat javultunk, ennek örülök. A végén már nem voltam messze Mavericktől.”
Míg csapattársa, Maverick Viñales 11,724 másodperccel a győztes Pecco Bagnaia mögött ért célba, addig Aleix csak kilencedik lett, kilenc másodperccel Viñales mögött.
A 28 körös verseny után, amely 121,744 kilométerével a leghosszabb a GP-naptárban, a 34 éves spanyol így nyilatkozott: „Fizikailag ez volt pályafutásom legnehezebb versenye a forróság miatt. Mivel nem volt meg a kellő sebességem, különösen a verseny első felében kellett nagyon húznom a gázt, hogy tartsam a lépést az élcsoporttal.”
„A verseny második felében gondjaim voltak a hátsó gumival és az üzemanyaggal is. Ezért kellett lelassítanom a végén, hogy essek el. Az olyan stop-and-go pályákon, mint a Red Bull Ring, egyszerűen nem szoktak szoros versenyek lenni. A pálya jellegéből adódóan általában nagy különbségek vannak a versenyzők között, ez mindig így van.”
A MotoGP spielbergi sprintversenyén elért erős harmadik helyezése után a Prima Pramac Ducati versenyzője, Jorge Martín hosszúkörös büntetést kapott. Ezzel elszállt a dobogós esélye az osztrák főfutamon, csak a 7. helyen végzett.
Szombaton Jorge Martín két vitára érdemes incidensbe is belekeveredett. Sokan a spanyolban látták a káosz okozóját az első kanyarban, később a versenyen pedig Luca Marini bukásáért volt felelős, így vasárnap egy hosszúkörös büntetés letöltésére kötelezték.
Martín továbbra sem ért egyet a versenybírók döntésével: „Számtalanszor megnéztem a videót, és beszéltem sok korábbi versenyzővel, például Randy Mamolával és újságírókkal is. Ezek olyan helyzetek voltak, ahol különböző dolgok együttese okozott bajt. Vasárnap láttunk egy másik versenyzőtől agresszívebb manővert, és nem történt semmi. Számomra különösen szerencsétlen jött az, hogy nem a sprint alatt kaptam meg a büntetést, hanem főfutamon kellett azt letöltenem. Ez csökkenti a lehetőségeimet, különösen, ha a világbajnoki címért küzdök.”
A körülményeket figyelembe véve a 7. hely tiszteletreméltó eredmény, Martín 12,9 másodpercet kapott a győztes Pecco Bagnaiától. Az összesített tabellán 62 pontra nőtt a lemaradása, a második helyen pedig hat ponttal előzi meg a harmadik Marco Bezzecchit.
„Hihetetlenül jól rajtoltam a 12. helyről, és egy rövid ideig harmadik voltam. Aztán visszaestem a 14. helyre, de végül 7. lettem. Ez volt a maximum. Sok versenyzőt kellett megelőznöm, ami sok időbe és hátsó gumiba került. Végül jól küzdöttem vissza magam, bár a jelenlegi guminyomás-szabályozással nem üldözhetjük úgy egymást, ahogy korábban. Erre megoldást kell találni, különben csak unalmas versenyeket fogunk látni.”
„Kár érte, meglett volna a tempóm. Talán nem a győzelemhez, de a második hely biztosan elérhető lett volna. Az az érzésem, hogy én lettem volna az egyetlen, aki Bagnaia közelébe tudott volna kerülni. Jobban kell koncentrálnunk a kvalifikációra, ha ez nem sikerül, akkor csak a második helyért fogunk harcolni a bajnokságban.”
Johann Zarco elmondta, könnyen lehet, hogy akkor sem maradhatott volna a Pramacnál, ha egyébként nem ír alá az LCR-hez. A francia versenyző hangsúlyozta, karrierje következő fejezetét másképp fogja kezelni, mint anno a KTM-mel való sikertelen próbálkozást.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Johann Zarco jövőre az LCR Hondánál folytatja pályafutását. Nem sokkal az Osztrák Nagydíj leintése után ezt jelenlegi csapata, a Pramac is megerősítette, így most már teljesen biztos, hogy a szezon végén a felek útjai elválnak. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a 33 éves pilóta miért váltott a mezőny egyértelműen legjobb motorjától a jelenlegi legrosszabbra.
A francia versenyzővel kapcsolatban már korábban megjelent a pletyka, miszerint veszélyben lehet a helye a mostani istállójánál. Ezt félig-meddig ő is megerősítette, és szavai alapján arra lehet következtetni, hogy a Ducati a Gresinihez akarta őt betenni, amely jövőre is egyéves motorokat fog használni. Zarco így időszerűnek látta a váltást.
„Néhány hétig gondolkodnom kellett rajta – nyilatkozta a MotoGP hivatalos honlapjának. – [Annak ellenére, hogy] három évig jó eredményeket értem el a Pramac csapatával, nehéz volt most újra aláírni. Sok a versenyképes Ducati, sok a fiatal srác, szóval úgy tűnik, nehéz volt elérni az újabb aláírást, és még az sem lett volna biztos, hogy a Pramacnál vagy egy másik ducatis csapatnál leszünk. Szóval az ajánlat és a Hondával, illetve [Lucio] Cecchinello [csapatfőnökkel] folytatott megbeszélés igencsak érdekes volt. Harminchárom évesen lehetőséget kapok egy kétéves projektre.”
Bár Zarcónak a mai napig nem jött össze a futamgyőzelem a királykategóriában, hangsúlyozta, hogy mindent belead, és hasznos információkkal képes szolgálni a motorról. Ami pedig leendő állomását illeti, úgy véli, a Honda „akkor is Honda”, ha éppen szenved. Hozzátette, a japán gyártónak megvan az ereje ahhoz, hogy visszatérjen az élmezőnybe, amennyiben rátalál a helyes útra.
Zarco döntése abból a szempontból is érdekes, hogy premierplánban láthatta, ahogyan a Honda két új szerzeménye, Joan Mir és Álex Rins egyaránt szenved az RC213V-vel. Utóbbi ráadásul azt is felrótta munkaadójának, hogy nem bíznak benne eléggé a fejlesztéseket illetően. A francia versenyző azonban ennek ellenére is úgy döntött, hogy átveszi a helyét az LCR-nél.
„Nem ugyanolyan személyiséggel rendelkezem, mint Álex Rins, és van tapasztalatom a Yamahával, a KTM-mel, három futam erejéig a Hondával, sőt, hét évvel ezelőtt még a Suzukit is kipróbáltam – idézte fel. – Most pedig már négyéves [rutinom] van a Ducatival. Szóval sokféle helyzethez próbálok alkalmazkodni. Álex megnyerte a futamot Austinban, ez hihetetlen volt. Utána viszont küszködött, és sérülést is szenvedett, szóval nehéz időszak volt számára. Nem tudom, hogy [a Hondán] belül milyen volt neki, de én elfogadom ezt a kihívást, és úgy vélem, a tapasztalatom révén készen állok arra, hogy a lehető legjobban kontrolláljam a szituációt.”
Ahogyan arra ő maga is utalt, Zarco számára nem lesz teljesen új az LCR Honda, hiszen a 2019-es szezon utolsó három futamán ő pótolta Nakagami Takaakit. Akkoriban éppen túl volt eddigi pályafutása egyetlen gyári lehetőségén, ám a KTM-mel már a szezon közben elváltak az útjaik z eredménytelenség, illetve a nem megfelelő hozzáállás miatt. Ez utóbbi azonban már sokat változott.
„Más lesz, mert most az életem is más – fogalmazott Zarco. – Sportolóként nőttem fel, és eggyel hátrébb lépve látom a helyzetet. Amikor a Yamaháról a KTM-re váltottam, mindenáron futamokat akartam nyerni, ezért éreztem magam nagyon rosszul, amikor hátul voltam a rangsorban. Ezért mondtam a KTM-nek, hogy jobb, ha abbahagyom, mint hogy a semmiért fizessenek. Most már más a mentalitásom. Ahogyan mondtam, projektként tekintek rá, ami elég jó. Ezt a két évet a MotoGP-ben a legjobb eltölteni, és én ezen a helyen akarok lenni, mert nagyon versenyképes vagyok. Szóval ezért akarom jól megélni ezt a kihívást, és jobban is fogom megélni, mint a KTM-nél, mert egyszerűen érettebb vagyok. Tehát tudom, hogy probléma esetén sokkal jobban fogom kezelni, mint korábban.”
A Yamaha gyári versenyzője, Fabio Quartararo stabil versenyt mutatott be a spielbergi Red Bull Ringen, és a célban megküzdött az Aprilia sztárjával, Aleix Espargaróval. Elismerte, hogy a szezon elején nem volt motivált.
Fabio Quartararo a nyolcadik helyen végzett a spielbergi MotoGP-futamon. A 2021-es világbajnok a célban alig 20 másodperccel maradt le Pecco Bagnaiától.
„Elégedett vagyok azzal, amit sikerült elérnem” ─ jegyezte meg a francia.
„A verseny elején rendkívül gyenge volt a tapadásom, vesztettem néhány pozíciót és hibáztam. Aztán fel kellett zárkóznom, és tönkrementek a gumijaim. Mindent beleadtam, és ezzel elégedett vagyok.”
Az új mentalitásról a francia így nyilatkozott: „Nehéz. A 2023-as világbajnoki szezon első szakaszában igazából nem voltam igazán motivált. Három egymást követő évben a világbajnoki címért küzdöttem, aztán hirtelen csak a pontokért. Persze a motiváció nem feltétlenül volt meg, de el kellett fogadnom a helyzetet. Normális esetben Barcelonában vagy Misanóban lesz néhány újítás.”
Honfitársa, Johann Zarco LCR Hondához való átigazolásáról honfitársa így nyilatkozott: „Most már biztos, nem igaz? Ez egy olyan fejezet, ami most véget ér. Nem tudom, ki fog most odamenni, van egy elképzelésem, de ez még nincs megerősítve. Végül is Johann számára is eljött az ideje egy új fejezetnek.”
A világbajnok Bagnaia teljesítményéről Quartararo így vélekedik: „Pecco most egy kicsit olyan, mint Max Verstappen, azt hiszem. Az elmúlt években is neki volt a legjobb motorja, azt hiszem. Előfordul, hogy tiéd a legjobb motor, és mégsem érhetsz el eredményeket. Ez a kombinációtól függ. Most úgy tűnik, hogy úgy érzi, megállíthatatlan. Nem látok olyan versenyzőt, aki most gyorsabb lenne nála.”
Marco Bezzecchi elárulta, már meghozta a döntését azzal kapcsolatban, hogy marad-e a VR46 csapatánál, és hamarosan el is árulja, hogyan határozott. Az olasz pilóta az Álex Márquezzel vívott spielbergi csatájáról is beszélt.
Marco Bezzecchi szerződése az idei év végén lejár a VR46-nál, és egyelőre nem lehet tudni biztosan, hogy marad-e a csapatnál. A 24 éves versenyző idén kiválón teljesít, és megszerezte pályafutása első két győzelmét a MotoGP-ben. Nem véletlen, hogy sokan már most gyári ülést követelnek neki, és felmerült, hogy ennek érdekében feljebb lép a Ducati ranglétráján.
A gyári istálló soha nem volt reális, a Pramac viszont a hírek szerint valós lehetőség volt számára. A csapat persze érthető módon nem szívesen engedné el őt egy másik szatellitistállóhoz, és könnyen lehet, hogy a felek már meg is egyeztek a folytatást illetően. Ami biztos, hogy Bezzecchi már tudja, hogy mit hoz számára a jövő, azonban még nem árulja el.
„Már meghoztam a döntésemet, de nem tudom megmondani, mit fogok tenni – nyilatkozta. – Hamarosan közölni fogom, de fantasztikus volt ez az ünneplés Peccóval [Francesco Bagnaia – a szerk.] és a VR46 versenyzőivel.” Bár Bezzecchi nem mondta ki, ezen szavak után meglepő lenne, ha a távozást választotta volna.
A helyzetről Valentino Rossi is beszélt, aki az olasz Sky-nak elmondta, hogy mindkét pilóta maradására jó esély van, még úgy is, hogy szinte biztos, hogy a Ducatitól jövőre sem kapják meg az aktuális motort. A kilencszeres világbajnok egyébként látványosan ünnepelt versenyzőjével, amiről Bezzecchi szintén beszélt. „Szerintem Vale jobban törekszik arra, hogy a csapatban maradjak – fogalmazott. – Sokat beszélgettünk, és sokszor láttuk egymást otthon. Nagyon akarja, hogy maradjak, én pedig örülök ennek.”
Az ünneplés oka egyébként az volt, hogy Bezzecchi a harmadik helyen végzett az Osztrák Nagydíjon. A VR46 motorosa a hetedik helyről indult, ahonnan a negyedik pozícióba viszonylag hamar feljött, de Álex Márquez már kemény diónak bizonyult. Az 1-es kanyarban többször is próbálkozott sikertelenül, majd taktikát váltott, és végül a 9-esben járt sikerrel.
„Boldog vagyok, mert mindenekelőtt fontos volt két nehéz verseny után így visszajönni – jelentette ki Bezzecchi – Nem könnyű a hetedik helyről indulni. Sikerült jól rajtolnom, utána pedig erős voltam a fékezést illetően. Jól kezeltem a hátsó gumit, és minden előzést jól tudtam előkészíteni, kivéve az Álex [ellenit], őt nagyon nehéz volt megelőzni. Azonban kielemeztem, hol vagyok erősebb nála, a harmadik szektorban megközelítettem, és próbáltam nagyon közel maradni hozzá. Az utolsó előtti kanyarban előkészítettem az előzést, és [megcsináltam], szóval nagyon jó volt.”
Marc Márquez hihetetlenül hosszú idő után szerzett pontot vasárnap az Osztrák Nagydíjon, helyzete ettől függetlenül továbbra is kilátástalan. A nyolcszoros világbajnok elárulta, mérnökei tanácsa ellenére döntött másképp a teljes mezőnyhöz képest.
Marc Márquez a tizenkettedik helyen ért célba az Osztrák Nagydíjon. A spanyol versenyző ezzel egy borzasztó sorozatot szakított meg, ugyanis a tavalyi Malajziai Nagydíj óta először szerzett pontot vasárnap. Az akkori és a mostani alkalom között 301 nap, vagyis 43 hét telt el, és közben tíz olyan versenyt rendeztek, amelyen a 30 éves pilóta ilyen-olyan okokból nem volt ott az első tizenötben.
Ettől függetlenül Márquez, illetve a Honda helyzete továbbra sem mondható jónak. A nyolcszoros világbajnok mostanra eljutott oda, hogy nem vállal kockázatot annak érdekében, hogy a reálisnál többet kihozzon a motorból, aminek ugyan meglett az eredménye pontszerzés formájában, de látszik, hogy enélkül ő sem tud csodát tenni.
„Végső soron nincs titok abban, hogy az ember [ilyenkor] kisebb rizikóval közelíti meg a hétvégét, mint ahogyan én is tettem Silverstone-ban – nyilatkozta. – »Próbáljunk meg egy balesetmentes hétvégét teljesíteni, bárhová is kerül a motor.« Ezt tettük egész hétvégén, kerültük ezeket a kockázatokat, csak az első szabadedzésen volt egy bukásom, amely inkább anekdotikus volt: [akkor kötöttem ki] a kavicságyban, amikor már egyenesen mentem. Sok mindent kipróbáltunk ezen a hétvégén. Még a bemelegítésen is, abban a tíz percben, amikor utolsó voltam, egy nagy dolgot a motoron, ami rosszul sült el. A versenyre visszajöttünk. Még a sprintre is valami mással mentünk ki. Keményen dolgoztunk, ez mentálisan megterhelő a pilóta számára, mert mindig nagyon koncentráltnak kell lenni.”
A spielbergi futamon az egész mezőny a kemény első gumit választotta, és egyetlen kivétellel mindenki a lágy hátsó abroncs mellett tette le a voksát. Ez a kivétel Márquez volt, aki elárulta, mérnökei egyértelmű tanácsára ellenére döntött így. Hozzátette, hogy egyszer majdnem meghátrált, de főmérnöke biztatása után mégis kitartott eredeti terve mellett.
„Én választottam ezt a gumit – fogalmazott. – Én voltam az egyetlen a mezőnyben, de úgy gondolom, hogy ez a legjobb abroncs a Honda számára. Az összes mérnök ellenezte, de én megmondtam nekik, hogy »rendben, minden gyártó a közepes gumin megy, de a mi motorunk nem mehet a közepesen, a lágyat kell választanotok«. Tudtam, hogy az elején menedzselnem kell [az abroncsokat], de azt gondoltam, hogy a közepesen nagyon lassúak leszünk a futamon, semmit nem fogunk tudni csinálni. A közepesen lévő Hondák valóban nagyon lassúak voltak a versenyen. Ez az én választásom volt, de volt egy pillanat, amikor Santi Hernándeznek meg kellett győznie engem, miután az ember azt látja, hogy az egész mezőny a közepesen megy. Ő viszont azt mondta, hogy »ha a lágyon szeretnél, akkor menj azon«.”
Márquez nyilvánvalóan nem ilyen teljesítményre számított a szezon elején, amikor elmondása szerint fizikailag visszatért a régi formájába. Minden idők egyik legeredményesebb versenyzőjeként természetes, hogy nem ehhez szokott hozzá, és a gyenge eredmények mentálisan is rossz hatással vannak rá. Ilyenkor viszont a csapattagok segítenek neki visszatérni a megfelelő állapotba.
„Igyekszem dolgozni, és a legjobbat kihozni magamból, és mindenre nyitott vagyok – jelentette ki. – Amikor az ember ennyire messze van az élmezőnytől, nagyon könnyű negatív spirálba kerülni, és igen, a hétvége számos pillanatában hajlamos vagyok erre. A körülöttem lévő emberek azonban segítenek, hogy kilábaljak ebből, és tovább próbálkozzak, fenntartsam a motivációt. Ezt tettem a hétvégén is.”
