Marco Melandri a 2005-ös MotoGP-szezonban második lett olasz kollégája, Valentino Rossi mögött. Átigazolt a Superbike-világbajnokságba, de rövid időre visszatért 2015-ben, abban az évben, amelyet a Rossi és Márquez közötti csetepaté uralt, amely Jorge Lorenzo bajnoki címéhez vezetett.
Marco Melandri top3-as rangsort állított fel azon versenyzők között, akik szerinte meghatározták az egész MotoGP világát. Találkozunk nem meglepő nevekkel természetesen, de olyanokkal is, akik neve hallatán bizonyára felkapjuk a fejünket.
„Az, aki lenyűgözött, amint megláttam, az Marc Márquez volt 2015-ben” ─ mondta Melandri a Planetwin365-nek.
„Ahogyan motorozott, úgy használta a testét, ahogyan még senkit sem láttam korábban.”
Melandri továbbra is azokat a MotoGP-pilótákat nevezi meg, akiket a legjobbnak tart: „Bizonyára Rossi is ott van a dobogón részemről, nem annyira a puszta sebesség miatt, hanem azért, ahogyan mindig, bármilyen körülmények között is jó eredményeket tudott elérni. Szárazon, vizes pályán, köztes pályán, mindig a legjobbak között volt.”
Eddig nincs meglepetés, gondolhatnánk, de Melandri harmadik számú favoritja nem az a név, akire számítottunk volna.
„Egy japán versenyző, akivel a 125-ös géposztályban találkoztam, Tomomi Manako. Emlékszem, ez volt az első évem a világbajnokságon, 15 éves voltam; előtte a tévében néztem őt, csodálattal figyeltem őt, és sokat tanultam tőle.”
A 250 köbcentis bajnok Melandri így emlékezett vissza Dani Pedrosára: „Ő volt a legtisztább versenyző a pályán, de nem azért, mert lelkileg gyenge volt. Viszont olyan kicsi volt, hogy a közelharcban mindig ő járt a legrosszabbul. Ezért igyekeznie kellett mindig tisztes távolban lenni a többiektől. Ez vezetett oda, hogy mindig tiszta versenyeket teljesített.”
Emlékszik Marco Simoncellire, a 2010-es csapattársára: „Olyan volt, mintha a bátyja lettem volna. Sok technikai megbeszélést tartottunk együtt, elemeztük az adatokat, és még ha komolyan is vette az életet, akkor is játéknak tekintette.”
Ma egy új korszakot is egy olasz versenyző vezet. Melandri elmondta, kit lát a legesélyesebbnek a világbajnoki cím megszerzésére az idei szezonban: „Pecco Bagnaiát, mert ő a legteljesebb versenyző. Ő a legfelkészültebb, tisztában van az erejével és a sebességével, tavaly ő nyert, és neki van a legjobb motorja, amit mindenkinél jobban vezet.”
A MotoGP háromszoros világbajnoka, Jorge Lorenzo a hétvégén a Hungaroringen megrendezésre kerülő Porsche Szuperkupán vesz részt. A kvalifikáció azonban nem az ő szájíze szerint alakult.
Jorge Lorenzo még soha nem versenyzett Magyarországon, ám most hétvégén hazánkba látogatott, hogy a Porsche Szuperkupán képviseltesse magát. Két héttel ezelőtt Spielbergben, majd a múlt hétvégén Misanóban indult csapata, a Huber Racing színeiben. A versenymentes hétvégéken pedig a svájci Ticinóban televíziós szakértőként dolgozik.
Magyarországon Lorenzo ma a 22. helyről indul a 29 versenyző közül, a kvalifikáción 1,5 másodperccel maradt el a legjobb időt autózó versenyzőhöz képest, és sajnálja ezt a közepes eredményt.
„Az első szett gumikkal még a tizenkettedik helyen álltam, de aztán már nem tudtam javítani” ─ nyilatkozta a spanyol MotoGP-legenda, akit a korábbi Forma-1-es és DTM-pilóta Timo Glock is meginterjúvolt a SKY TV-nek közben.
Marc Márquez neve a MotoGP világában a győzelem szinonimája volt, mostanra azonban már csak egy távoli visszhangnak tűnik a múltból. A csapata, a Repsol Honda jelenlegi helyzete távolról sem ígéretes. E kudarcok ellenére Marco Lucchinelli, a sportág tapasztalt veteránja, továbbra is látja a remény csillogását Márquezben.
Miközben a csapat a határait feszegetve próbálja visszanyerni korábbi dicsőségét, Marc Márquezt szerencsétlen incidensek sorozata sújtja. Marco Lucchinelli szerint nem Márquez képessége vagy elszántsága az, ami visszatartja, hanem a motorja.
Lucchinelli a GPOne-nak adott őszinte interjúban osztotta meg meglátásait Márquez jelenlegi helyzetéről. Párhuzamot vonva saját karrierjével, kijelentette:
„Újra nyerni fog, de motort kell váltania. Olyan, mint én, amikor Hondáról Cagivára váltottam.”
Tovább részletezte Márquez jelenlegi lelkiállapotát, demoralizáltnak jellemezte őt. Emlékeztetett mindenkit Márquez tavalyi diadalára, amelyet sérült karja ellenére ért el, és megkérdőjelezte a Márquez potenciálját övező jelenlegi kétségeket.
Lucchinelli, aki szilárdan hisz Márquez tehetségében, dicsérte a versenyző hozzáállását és rugalmasságát. Csodálta Márquez sztoikus természetét, és megjegyezte, hogy soha nem panaszkodik a problémái vagy egyéb gondjai miatt. Lucchinelli szerint ez a tulajdonsága sok más versenyzőtől megkülönbözteti Márquezt.
A MotoGP világa legalább annyira szól a versenyzők ügyességéről és elszántságáról, mint a motorok teljesítményéről és megbízhatóságáról. Márquez jelenlegi helyzete élesen emlékeztet erre a tényre. Tagadhatatlan tehetsége és versenyszelleme ellenére teljesítményét jelenlegi motorja hátráltatja. Egy gépváltás potenciálisan megadhatná neki azt a lökést, amire szüksége van ahhoz, hogy visszaszerezze pozícióját a csúcson.
Az ő megpróbáltatásokkal és nehézségekkel teli útja a sport kiszámíthatatlan és kihívásokkal teli természetének bizonyítékaként szolgál, emlékeztetve minket arra, hogy a MotoGP-ben a versenyzőnek és a motorjának tökéletes harmóniában kell működnie a siker eléréséhez.
Az ausztrál versenyzők öröksége a MotoGP-ben Jack Miller révén ma is folytatódik. A rendkívül népszerű veterán viszi tovább a fáklyát, amelyet egykor Wayne Gardner, Mick Doohan és Casey Stoner tartott.
A KTM-pilóta esetleges királykategóriás világbajnoki címe megszilárdítaná a nevét az előtte élt legendák között. Wayne Gardner elismeri fiatal honfitársa tehetéségét, és úgy véli, sok futamot fog még nyerni az osztrák gyártó színeiben.
„Jack egy nagyon tehetséges versenyző, és nagyszerű nagykövete Ausztráliának” ─ mondta Gardner a Motosannak.
„Mindig viccelődik, ami nagyon jellemző az ausztrálokra. A jelenléte nagyszerű a sportágnak, szerintem az emberek azért nézik a versenyeket, hogy ezt lássák. Nem csak az ausztrálok, hanem más nemzetiségűek is. Ő is egy nagyon gyors versenyző. Szerintem nagyon jól teljesít az új KTM-mel, ami nagyon különbözik a tavalyitól. Remek munkát végez csapattársával, Brad Binderrel együtt. Binder szintén fenomenális, az egyik legjobb versenyző az egész bajnokságban.”
„Szerintem Jack sok futamot fog nyerni és nagyszerű munkát fog végezni.”
Miller jelenleg a hetedik helyen áll a MotoGP tabelláján.
A formátumváltás az idei szezonban, a sprintfutam beiktatása minden fordulóban, továbbra is beszédtéma.
„Úgy gondolom, hogy a versenyzőknek nagyon összhangban kell lenniük a motorokkal, és nagyon könnyű túl messzire menni. Ha már ilyen formátum, akkor szerintem a motorokat egy kicsit korlátozni kellene. A szórakoztatás szempontjából helyesen cselekszenek, a versenyzés szempontjából viszont kevésbé veszélyessé kellene tenniük.”
Ünnepel egész Tavullia, ezúttal azonban Valentino Rossi testvére, Luca Marini áll a reflektorfényben, aki feleségül vette kedvesét, Martát.
Konganak a harangok azon a plébánián, amit Valentino Rossi tett híressé. Az olasz klasszis kivételesen nem egy újabb győzelmet ünnepelt, hanem féltestvére esküvőjén vett részt. Természetesen jelen volt, párja, Francesca Sofia Novello, kislányukat, a kis Giuliettát a kezükben tartva, valamint a két pilóta édesanyja, Stefania Palma, Luca húga és édesapja, Massimo, valamint más vendégek.
Marta Vincenzi a hagyományoknak megfelelően fehér ruhában jelent meg, nagyon hosszú uszállyal. Luca Marini viszont kék öltönyt választott, hogy többek között ugyanabban a templomban nősüljön meg, ahol 2019. július 29-én Alessio Salucci, azaz a híres Uccio is örök hűséget fogadott Pamela Severininek.
A friss házasok azonnal indulnak is nászútra, hiszen augusztus 6-án, vasárnap Silverstone-ban megrendezésre kerül a Brit Nagydíj.
A Motosprintnek adott interjújában Luca Marini a VR46-os csapat eddigi teljesítményéről is ejtett néhány szót:
„Nagyon pozitív volt a kezdés, jól dolgoztunk, fontos eredményeket elérve. Minden futamon képesek vagyunk a top5-ért harcolni, és ez fantasztikus. Maradjunk koncentráltak, adjuk továbbra is a legjobbunkat, és toljuk még magasabbra a lécet, hogy a dobogóért küzdhessünk.”
Valentino Rossi testvére is úgy érzi, hogy versenyzőként fejlődött: „Büszke vagyok a csapat és magam fejlődésére is. El kell ismernem, hogy a csapatunk őrült nagyot lépett előre 2022 óta. Erősebbek vagyunk, egyre inkább a részletekre és az én vezetési stílusomra is koncentrálunk. A hétvégék menedzselésében magabiztosabb vagyok, minden alkalommal, amikor motorra ülök, pontosan tudom, hogy mit kell tennem.”
„Az eddigi legnagyobb bánatom talán a portugál hétvége volt. Nagyon gyors voltam a holtszezonban, többet vártam, szeretem azt a pályát. Az FP3-ban buktam, egy buta kicsúszás, és onnantól kezdve minden rosszul alakult akkor.”
A Yamaha sztárja, Toprak Razgatlıoğlu elérte a 100 dobogós helyezés mérföldkövét, amivel egy mindössze néhány versenyzőből álló elit kör tagja lett.
Toprak Razgatlıoğlu 99 dobogós helyezéssel a háta mögött utazott egy hete a 2023-as Superbike-világbajnokság imolai találkozójára, és előre látható volt, hogy a Yamaha versenyzője már szombaton átlépi a bűvös 100 dobogós határt. Vasárnap este pedig már 102 dobogós helyezésnél járt.
A 26 éves versenyző számára a szezon hetedik találkozója volt az idei év eddigi legsikeresebbje. Az első futamon a második helyet szerezte meg, a Superpole-on és a második futamon pedig győzelmet aratott. A töröknek ez volt az első diadala az idei évben egy főfutamon.
Razgatlioglu számára a mérföldkő nem volt több, mint egy mellékes megjegyzés.
„Oké, 100 dobogó, de most már 100 győzelemre várok” ─ nyilatkozta röviden a 2021-es világbajnok.
Hogy viszonyítási alapot adjunk: a kétszeres világbajnok Max Biaggi 71 dobogós helyezést ért el, de a római is csak 158 futamon vett részt. Álvaro Bautista hasonló adatokkal rendelkezik, 154 futamból 77 top 3-as helyezéssel. Troy Corser viszont 377 indulásból 130 dobogós helyezést ért el. Razgatlıoğlu 58 százalékos arányával (177 indulás) kiemelkedik a mezőnyből.
Az Aprilia Racing nem érte el a remélt MotoGP-eredményeket a szezon első felében Aleix Espargaró és Maverick Viñales révén. Az RNF csapat is csalódást okozott eddig. Massimo Rivola elmondta, hogyan értékeli az elmúlt időszakot.
A MotoGP-korszakban először fordult elő, az Aprilia Racing a Crypto DATA RNF csapattal szatellitcsapatot indított. Miguel Oliveira és Raúl Fernández azonban eddig sokat hibázott az első nyolc nagydíjon.
Különösen Oliveira számára indult keservesen a szezon, rögtön a hazai hétvégén, amikor is esélye volt a dobogós helyezésre, Marc Márquez kiütötte, majd három nagydíjra szünetet kellett tartania. Ezután Jerezben rögtön jött a következő bukás, a visszatérésre egészen a Sachsenringig kellett várni. Le Mans és Mugello kimaradt.
„Igen, egyelőre nem tudunk sokat mondani, mert Miguel még Assenben sem volt 100 százalékos állapotban. Ez egyértelmű. Igazából csak Silverstone-ban számítottunk arra, hogy visszatérhet” ─ mondta Massimo Rivola, az Aprilia Racing vezérigazgatója.
„Amit Németországban és Hollandiában csinált, az mind bónusz volt. Miguelt csúcspilótának értékelem, számomra ő egy potenciális világbajnok. Öt MotoGP-futamot nem véletlenül nyer az ember…”
Raúl Fernández 2021-ben Moto2-es újoncként felülmúlta Marc Márquez 2011-es hét győzelemmel felállított rekordját, és a 2022-es szezon előtt Moto2-es második helyezettként nagy reményeket fűzött a gyors áttöréshez a MotoGP-ben.
„Amikor Raúl elkezdett nálunk dolgozni, fizikailag még nem állt készen. Az állapota mostanra láthatóan javul, de a műtétje eddig hátráltatta. Most ki kell találnunk, mire van szüksége ahhoz, hogy gyors legyen. Ő egy nagyon ösztönös versenyző. Talán az elektronika oldaláról kell segítenünk neki. Lehet, hogy más szempontból is szüksége lesz a támogatásunkra. Nem várom el egy 20 éves újonctól, hogy zseniális legyen a motorbeállítások terén. Ez a mi dolgunk. Ki kell derítenünk, hogy mik az igényei, és mire van szüksége a motorral kapcsolatban.”
Michael van der Mark kényszerszünete közel három hónapja tart, de a holland versenyző már hetek óta vágyik a visszatérésre. Most már biztos: a ROKit BMW Mostban visszatér a szokásos felállással.
Michael van der Mark az elmúlt másfél évben több súlyos lábsérülést is elszenvedett: 2022-ben edzés közben eltörte a síp- és szárkapocscsontját, nem sokkal később pedig ugyanezen a lábán egy highside után eltörte a combnyakát. Majd a 2023-as szezonja április 23-án szakadt félbe, amikor ismét óriásit bukott, lerepült a BMW-jéről, és eltörte a bal combcsontját.
A 30 éves versenyzőt a barcelonai találkozókon Ivo Lopes, Misanóban és Doningtonban Tom Sykes, Imolában pedig Leon Haslam helyettesítette. Közben a holland pilóta részt vett két pályanapon Assenben, és arra a következtetésre jutott, hogy a mostani találkozón már ő maga is visszaülhet az M1000RR nyergébe.
A BMW Motorsport igazgatója, Marc Bongers megerősítette versenyzője visszatérését.
„Most már előre tekintünk Mostra, egy olyan pályára, ahol tavaly nagyon sikeresek voltunk. Ott tanúi lehetünk Michael van der Mark visszatérésének.”
A csehországi találkozó július 28-án kezdődik a szabadedzésekkel, előtte azonban csütörtökön engedélyt kell kapnia az orvosoktól a részvételre.
Nem magától értetődő, hogy a Ducati sztárja, Álvaro Bautista 38 évesen is a legmagasabb szinten versenyez. A MotoGP-ben Marc Márqueznél egyértelműen látszik, milyen nehéz megőrizni a mentális erőt.
A MotoGP sztárja, Marc Márquez számára nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan azt tervezte, mióta a 2020-as szezonnyitón Jerezben hatalmasat bukott. Az egykori örökös győztes újra és újra megsérült, és az azóta megrendezett királykategóriás nagydíjaknak csak a felén vett részt.
A legutóbbi két hétvégét, amelyeket a nyári szünet előtt a Sachsenringen és az asseni pályán rendeztek, sérülés miatt kihagyta. A sok kényszerszünet valószínűleg nyomot fog hagyni, Álvaro Bautista biztos benne. Arra a kérdésre, hogyan értékeli a Repsol Honda csapat nyolcszoros világbajnokának helyzetét, a korábbi GP-pilóta és jelenlegi Superbike-világbajnoki éllovas így nyilatkozott: „Nehéz, mert kívülről sosem látod mindazt, ami történik.”
„Azt hiszem, lelki sebeket hagy, amikor ennyi időt kell távol töltened a pályától, és ennyi műtéten kell átesned, még akkor is, ha azt hiszed, hogy teljesen felépültél. A fizikai állapot egy dolog, de a mentális oldal egy másik. Márquezben rengeteg tehetség van, de a jelenlegi helyzetében nem lehet csak erre támaszkodni.”
„Technikailag sincs a legjobb helyzetben, a Honda nem teszi lehetővé, hogy úgy motorozzon, ahogy szeretne. Úgy gondolom, hogy a MotoGP-ben a motorozás módja is megváltozott az aerodinamikával és az elektronikával, az összes találmánnyal, amit kifejlesztettek. Ez akkor kezdődött, amikor Marc megsérült. Amikor visszatért, egy teljesen más MotoGP-t talált, ahol a motorozás más, kevésbé agresszív. Marc mindig is agresszív volt, de látható, hogy ez már nem működik.”
„A dolgok fejlődnek, és versenyzőként alkalmazkodnod kell. Marc tehetsége nem kérdéses, de most visszatért, és a motorok már nem olyanok, mint régen, így másképp kell motoroznia. Mentálisan sincs a legjobb állapotban.”
Valószínűleg a Yamaha maga sem számított átütő sikerre, mikor 2018-ban piacra léptek a Nikennel. És valóban nem ültek át azóta tömegek kettőről három kerékre, ettől függetlenül ennek a műszaki erődemonstrációnak továbbra is stabil helye van a legvagányabb japán gyártó palettáján. A 2023-as modellévre végre megkapta az MT09-esek nagyobb löket-térfogatú blokkját, és még jó néhány apróságon frissítettek.
A 23-as modellévtől csak a GT változat kapható, alapáras dobozokkal.
Általában úgy vagyok a három kerekű vackokkal, hogy egyesítik az autó és a motor összes hátrányát. Gondolok itt a Harley-hoz vagy Gold Wing-hez kapható trike-kitekre, melyek tényleg autó méretűvé varázsolják az egyébként sem kis méretű járműveket. Ellenben úgyanúgy megázol rajtuk, és menetdinamikailag sem képviselik a járműépítés csúcsát. A Yamahánál viszont ellentétes oldalán fogták meg a dolgot: elöl duplázták meg a kerekek számát. Mindezt azért, mert a kutatások szerint a motorosok jelentős része fél az első kerék kicsúszásától. A 120/70 méretű első gumik körülbelül 80 százalékkal nyújtanak nagyobb tapadást. Az átmérő sem véletlen – a korai prototípusok 17-es felnijeit túl nagy erővel lehetett csak kitéríteni. A 15-ösök elfektetéséhez már jóval kevesebb kormányerő szükséges, ellenben gyakorlatilag egy-két féle gumit lehet hozzá kapni.
A fő újdonság az öblösebb blokk – 270 kilós tömeg mellett el is fér némi plusz teljesítmény.
Persze, ez sem jelent túl nagy problémát – célközönség nem fog pályanapokon a megfelelő keverékekről diskurálni. Mert marketing kutatások ide vagy oda, a Nikenbe először bele kell szeretni. A 2023-as változat már csak GT felszereltséggel kapható bármilyen színben, amennyiben az a fekete. Ez lényegesen leegyszerűsíti a ruhaválasztást, teli feketében simán birodalmi helytartó katona lehetsz a nyergében. Vagyis a laikusok szerint, mert az „igazimotorosok” tapasztalataim szerint leginkább megvetéssel kezelnek minden olyan járművet, ami a megszokottól eltér. Szóval így telifeketében igencsak szigorú megjelenése van a Nikennek, amire fizikai kiterjedése is rá erősít. Túl sok formai játék nincs az idomokon, a szem úgyis a dupla szárú teleszkópokon akad meg először. Az elsők felelnek a csillapításért, a hátsók pedig a rugózásért. A kettőt pedig egy szemre igencsak bonyolult himbarendszer köti össze, aminek megtervezése minden bizonnyal komoly mérnöki teljesítmény. Valószínűleg nem érte volna meg ilyen kis darabszámhoz aluvázat fejleszteni, ezért a Tracertől eltérően az első felfüggesztés alumínium hídváz helyett egy térhálós csővázhoz kapcsolódik.
Talán furán hangzik, de mintha országúton jet-skiznél.
Ebben foglal helyet az immáron 890 köbcentis háromhengeres blokk. Szükség is volt némi tűzerőre, mert két kerekű rokonához képest körülbelül ötven kilóval nagyobb saját tömeget kell mozgatnia a 115 lóerőnek. Ez pontosan négy lovacskával kevesebb, mint a Tracer esetében. A külföldi kollégák vicceskedtek is, hogy régen mentek már ennyit nyélgázon. A nyolc százalékkal megnövelt lendtömeg nyugodtabb járást eredményez, és ezáltal már egészen alacsony fordulatról terhelhető. Ettől függetlenül nem mondanám lomhának, és egyébként is teljesen más stílusban érdemes motorozni vele. Az üléspozíció Traceresen laza, de főleg a súly és a lomhább kormányzás miatt érdemes sokkal lazábban, folyatósan kanyarogni. A plusz tapadás előnye leginkább a rossz minőségű burkolaton jön elő, amilyet Szardínián sem nehéz találni. Gyakorlatilag érzéketlen az ív közben elkapott úthibákra, ami tényleg növeli az ember önbizalmát. Egyenesben viszont nehezebb a kátyúkat kikerülni, mert jó eséllyel valamelyik kerék át fog menni rajta. Egészen 45 fokig dönthető a szerkezet, az ívre helyezéshez azonban némileg nagyobb erőre van szükség a két keréken megszokottnál. Ettől függetlenül különleges élmény és eszméletlen jó szórakozás falni vele a kanyarokat. Mint egy szimatoló vizsla, úgy tapogatja le az elejével kanyarokat, és szinte minden egyenetlenséget túra-endurósan kivasal. Pedig az első rugóút két centivel kevesebb a Tracerhez képest. Hülyeségnek hangzik, de nagy ülős jet ski-khez hasonló a mozgása.
Bármilyen színben kapható, amennyiben az a fekete.
Pláne, hogy kigyorsításon bármelyik fokozatban nyugodtan le lehet akasztani a gázt, és a kifinomult gyorsváltóval ledöntve is gond nélkül rá lehet lőni a következő fokozatot. Azonban a hátsó gátló mintha kevésbé működne szinkronban az elejével, hosszabb ívű kigyorsításokon be tud hintázni a hátulja. Persze nagy bajt ez sem tud okozni, IMU-val megtámogatott kipörgés-gátló veszi elejét a megcsúszásnak. Természetesen vannak menetmódok, végre számok helyett itt Rain, Road és Sport módokból választhatunk. Bár az első keréken 80%-al nagyobb a tapadás, ez nem feltétlenül jelent rövidebb fékutat. A plusz súllyal ugyanis jóval kisebb átmérőjű féktárcsáknak kell megbirkózniuk. Ezt főleg nagyobb tempónál és két személlyel vagy csomaggal megpakolva érdemes észben tartani.
Az első teleszkópokban lakik a csillapítás, a hátsókban a rugózás.
A csomagszállítást egyszerűsíti, hogy alapáron jár a két oldaldoboz, szélvédelmet pedig az egy kézzel állítható plexi hivatott növelni. A megvilágított kormánykapcsolók mellett a legfőbb újdonság azonban a T-Maxról és a Tracer GT+-ról már ismerős 7 collos tft-kijelző. Ezzel, és az új joystick-vezérlővel végre kézikönyv nélkül is el lehet igazodni a menüben, és menet közben is sokkal könnyebben lehet leolvasni az információkat. Például a navigációt is, ugyanis külön extraként a Garmin applikációja futhat a tűéles képet rajzoló kijelzőn. Az viszont eléggé zavaró hiba, hogy a tempomathoz hasonlóan alapáras markolatfűtést csak menüből lehet aktiválni.
Végre használható méretű kijelzőn jelennek meg az adatok – vagy opcionálisan a Garmin navigáció.
Felmerülhet a kérdés, hogy kinek érdemes a Nikent választani a Tracer ellenében? Például annak, aki szinte csak két személlyel túrázik. Ebben az esetben úgysem a menetdinamika lesz az elsődleges szempont, ellenben kevésbé ideális útviszonyok esetén is magas fokú a biztonságérzet. Nem véletlenül használják előszeretettel például kerékpárversenyeken, ahol bizony igencsak sűrűn kell operatőrt vagy egyéb személyzetet szakadó esőben a mezőny kerülgetésével célba juttatni. 6,7 millió forintos ára több mint egy millióval hosszabb a Tracer GT-nél – hiába, a különlegességnek és kis szériának mindig megkérik az árát. A felszereltsége miatt szinte négyévszakos közlekedési eszközként is beválik, bár nyilvánvalóan nehezebb a sorok között előre gurulni vele. De véleményem szerint nem feltétlenül kell racionális érveket keresni a Nikenhez – különleges dolgokat általában szenvedélyből szokott vásárolni az ember. Éppen ezért én magam leginkább másik motor mellé tudnám elképzelni, mintsem helyette.
