A Superbike-világbajnok Álvaro Bautista azt mondja, Imolában máshogy áll hozzá a versenyzéshez, mint a modern pályákon. Egyelőre azonban csak a 8. helyen szerénykedik, de elmondása szerint, a pénteki napon inkább a versenytempóra koncentrált.
Álvaro Bautista az eddigi 18 futamból 16-ot megnyert, csak a mandalikai (bukás) és a donington parki (2. hely) sprintversenyeken kapott ki a Toprak Razgatlıoğlutól.
Imolában a többi versenyzőtől is jobb teljesítményt várnak, de aligha lepődne meg bárkit is, ha Bautista ismét nagyot alakítana, még akkor is, ha az olaszországi futamok előtt a Ducati V4R maximális fordulatszámát az idei szezonban másodszor csökkentették.
„Imolában csak egyszer mentem, ennek megfelelően alig van referenciám” ─ mondta a világbajnok.
„Ez négy évvel ezelőtt volt, és ez nem egy könnyű pálya, mert van néhány beláthatatlan kanyar. Nem éreztem jól magam a motoron, sokat mozgott és instabil volt. Eddig az egész szezont egy nagyon hasonló beállítással vezettem, itt azt hiszem, ki kell próbálnunk valami mást, de a tempóval mondhatni elégedett vagyok.”
Bautista a két szabadedzés összesített időmérőjén a 8. helyen végzett, jó fél másodperccel lemaradva csapattársa, Michael Rinaldi mögött, aki a leggyorsabb időt motorozta.
„Minden edzésen csak egy szett gumit használtam, és a versenytempón dolgoztam. Imolában sok versenyzőnek sikerül gyors kört futnia, de sok múlik azon, hogy mennyit kockáztatsz. 19 kört gyorsan megtenni ekkora hőségben egy futamon, az valami más. Meg kell találnod a megfelelő egyensúlyt aközött, hogy ne kockáztass túl sokat, és mégis gyors legyél.”
A 2023-as Superbike-világbajnokság második edzése Imolában a Bonovo BMW versenyzői számára bosszantó bukással kezdődött. Eközben a Ducati gyári pilótája, Michael Rinaldi érte el a nap legjobb idejét. Öttl és Aegerter nem került be a top 10-be.
A Superbike-világbajnokság mezőnye forró hétvégének néz elébe Imolában. Már a péntek reggeli első edzésen 28 fokot mutatott a hőmérő árnyékban, de az elkövetkező napokban 40 fok körüli hőmérséklet várható.
A várakozásoknak megfelelően a legjobb pilóták vezették az időmérőt az FP1-ben. Először Toprak Razgatlıoğlu 1:47.661-es idővel, majd Jonathan Rea és Álvaro Bautista következett. A világbajnok mögött Michael Rinaldi, Danilo Petrucci és Axel Bassani mellett még három Ducati versenyző állt.
A legjobb BMW-s Garrett Gerloff lett a kilencedik helyen, míg a Honda becsületét Xavi Vierge igyekezett menteni a 14. helyen.
Garrett Gerloff rögtön a második edzés elején kiütötte Bonovo csapattársát, Loris Bazt. Az első komolyabb időt hét perc után Axel Bassani érte el 1:47.600-as idővel. A következő gyors körén a Ducati privát versenyzője 1:47.475-re javította azt. Nem sokkal később Gabriele Ruiu bukása után félbe kellett szakítani az edzést. A következő bukásra sem kellett sokat várni, ezúttal Rea dobta el a motort. Az újraindításkor ismét Bassani volt az élen.
Összehasonlításképpen, az imolai körrekordot Chaz Davies állította fel sokkal hűvösebb körülmények között a 2019-es Superpole-on 1:45.727-es idővel.
15 perccel a vége előtt a legtöbb versenyzőnek sikerült javítania, de az első négy helyezettnek nem. A bonovói versenyzők csak ekkor lettek kész a motorok megjavításával. Az utolsó percekben Petrucci sorakozott fel Bassani mögé.
Négy perccel a vége előtt Alex Lowes 1:47.279-es új legjobb időt futott, 0,269 másodperccel gyorsabbat Bassaninál. Amikor Tito Rabat Rea-hez hasonlóan a sikánban bukott, akkor következett a valódi tűzijáték. A versenyzők még egy gyors kört tudtak teljesíteni, és ezt ki is használták: Michael Rinaldi 1:47.128-as idővel az összesített eredménylista élére állt. Razgatlıoğlu, Rea és Bautista a 6., 7. és 8. helyig estek vissza.
A kétszeres világbajnok Casey Stoner a Goodwood Festival on Speed-en világossá tette, miért tartja „kiábrándítónak” a jelenlegi MotoGP-t, és mit tenne azért, hogy véget vessen a Ducati egyeduralmának.
Pecco Bagnaia előtt Casey Stoner volt az egyetlen versenyző, akinek sikerült világbajnoki címet nyernie a Ducatival (2007). Miután 2011-ben ismét megnyerte a MotoGP világbajnokságot, ezúttal a Hondán, az akkor 27 éves versenyző a 2012-es szezon végén visszavonult.
Stoner legutóbb a 2022-es Ausztrál Nagydíjon tért vissza a MotoGP paddockjába egy tiszteletkör erejéig, most pedig a Goodwood Festival of Speed-en köszönthették a rajongók az ausztrált.
„Örülök, hogy néhány év után újra láthatom az embereket” ─ sugárzott a 37 éves Stoner, aki az elmúlt években krónikus fáradtság szindrómával küzdött.
Annak idején azzal indokolta visszavonulását, hogy már nem élvezi a versenyzést. Ezt angliai látogatása során is alátámasztotta:
„Hiányoztak az emberek, de a bajnokság nem. Mindenki tudja, milyen problémáim vannak a bajnoksággal, mit szeretek és mit nem. Jelenleg felújítom a házamat, így nincs tévém, de amikor lehetőségem van rá, akkor néha-néha megnézek egy-egy futamot. Néhány változtatást eszközölnék a formátumon. Az összes sz*rságnak mennie kellene, ne legyenek szárnyak, sem ülésmagasság-szabályozó, a kipörgésgátlót a minimumra kellene csökkenteni.”
Stoner így indokolta radikális megközelítését: „Ha a fél mezőny diktálja, hogy mi történik a pályán, akkor az nem fair, és nem így kellene működnie egy világbajnokságnak. Én az egészet elvenném. Csak egy olyan szabály kell, ami ezt tiltja, és úgy kell megfogalmazni, hogy senki ne tudja kijátszani.”
Az ausztrál elsősorban a Ducati elmúlt évekbeli dominanciáját kritizálta, ami a mostani szezonban egyértelműen megmutatkozik. Nyolc futam után ugyanis öt Ducati-pilóta foglalja el az első hat helyet a bajnokságban.
„A Yamahának nagyon jó a futóműve, de hiányzik belőle némi erő. Minden motornak szüksége van az erősségeire és gyengeségeire, hogy a verseny kiegyensúlyozott legyen, de jelenleg mindenki csak a legjobbat másolja, ami miatt mindenki ugyanabba az irányba halad.”
„A versenyzőnek nagyon kevés gondja van a motor irányításával. Egyszerűen csak húzzák a gázt egy 280 lóerős motoron, és semmi sem történik. Ez frusztráló. Bármennyire is szeretem a versenyzést, ez a fejlődés kiábrándít. Több elektronikánk van, mint a Forma-1-ben. Ennek véget kell vetni.”
Sportszakmai szempontból az elmúlt három év volt Marc Márquez pályafutásának legnehezebb időszaka. Bár a Repsol Honda sztárja már lassan 651 napja nyeretlen, idén még elérhet néhány mérföldkövet.
A 2020-as jerezi futamig Marc Márquez példátlan MotoGP-karriert futott be. A 30 éves spanyol kétszeres világbajnokként (2010-ben a 125 köbcentis géposztályban, 2012-ben a Moto2-ben) 2013-ban felkerült a királykategóriába, és hat győzelemmel elsőre megszerezte első MotoGP-címét.
Ezt követte talán legsikeresebb szezonja, hiszen 2014-ben Márquez zsinórban tíz nagydíjat nyert meg, és négy futammal a vége előtt világbajnoki címet szerzett. Miután 2015-ben a harmadik helyen végzett, a spanyol a következő években további négy világbajnoki címet ünnepelhetett.
A nyolcszoros világbajnok dominanciájának csak a 2020-as szezonnyitón Jerezben elszenvedett sérülése vetett véget. Ami ezután következett, az három gyötrelmes év volt, amelyet fájdalom, rehabilitáció és vereségek jellemeztek. Azóta 60 nagydíjra került sor. Márquez azonban csak a felén vett részt, a 30 futamból 20-at fejezett be. Ennek ellenére a Honda sztárja ötször állhatott dobogóra, köztük három győzelemmel Németországban.
Összességében Márquez eddig 85 nagydíjgyőzelmet könyvelhetett el minden géposztályban, amivel mindössze öt győzelemmel marad el a MotoGP-legenda Ángel Nieto mögött. További hat győzelemmel a Honda versenyzője nem csak a történelem harmadik legsikeresebb versenyzője lenne, hanem a legtöbb GP-győzelemmel rendelkező spanyol is.
A 2013. április 21-én Austinban aratott első MotoGP-győzelme után a spanyol egy újabb győzelemmel a kilencedik olyan versenyzővé válhat a történelemben, aki legalább tíz év különbséggel győzött a királykategóriában. Ezzel egyben véget vetne a leghosszabb győzelem nélküli sorozatának is, amely a 2021-es misanói utolsó győzelmétől a silverstone-i vasárnapi futamig 651 nap lesz.
Marco Bezzecchi elárulta, az argentínai győzelmére a legbüszkébb, és a jerezi hétvége miatt van benne a leginkább keserűség. A VR46 versenyzője szerint Francesco Bagnaia és Jorge Martín egy lépéssel mindenki előtt vannak.
Marco Bezzecchi a MotoGP idei szezonjának egyik, ha nem a legnagyobb pozitív meglepetése. Az olasz pilóta Argentínában megszerezte első futamgyőzelmét a királykategóriában, és két hétvége erejéig vezette a világbajnoki pontversenyt. Le Mans-ban aztán ismét felállhatott a dobogó tetejére, jelenleg pedig a harmadik helyet foglalja el az összetettben.
Mindezt úgy sikerült elérnie, hogy csapata, a VR46 a Ducati tavalyi motorjaival, Desmosedici GP22-esekkel versenyez. A 24 éves motoros elmondása szerint az idei célja nem is az volt, hogy ott legyen a tabella elején. „Amire a legbüszkébb vagyok, az az első győzelmem – nyilatkozta. – Ez volt az igazi célom ebben a szezonban, de nem számítottam rá, hogy ilyen gyorsan meglesz.”
Bezzecchi az idény nagy részében meglehetősen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. Két győzelme mellett további két alkalommal állhatott fel a pódiumra, a legrosszabb versenyeredménye pedig a mugellói nyolcadik hely volt. Mármint azokat az alkalmakat figyelembe véve, amikor célba ért, hiszen ez a Spanyol Nagydíjon nem történt meg, ami miatt van benne némi keserűség.
„Amit eddig a legjobban bánok, az a jerezi futam. Egész hétvégén küszködtem, majd a versenyen buktam. Igazán kár érte, mert fontos, hogy a nehéz pillanatokban is pontokat szerezzünk – jelentette ki, de hozzátette, így sincs oka a panaszra. – A szezon első része rendkívül pozitívan alakult számomra. Sikerült nagy lépést tennem előre 2022-höz képest.”
Bezzecchi annak ellenére csak a harmadik az összetettben, hogy ő csak egyszer esett ki futamon, ellentétben az első két helyezettel, akikkel ez két alkalommal történt meg idén. Francesco Bagnaia azonban így is 36 ponttal vezet előtte, és Jorge Martín is egy egységgel többet gyűjtött nála. A VR46 versenyzője szerint nem véletlen, hogy ők az éllovasok.
„Ez egy nagyon megerőltető bajnokság, mert sok a gyors versenyző, és rendkívül versenyképes motorok vannak – fogalmazott. – Nagyon magas a színvonal, és úgy gondolom, hogy a második felében még magasabb lesz, mert minden pilóta egyre gyorsabb és gyorsabb lesz az év során. Szóval nagyon nehéz lesz kezelni, ugyanakkor jelenleg úgy gondolom, hogy Pecco és Jorge Martín egy kis lépéssel mindenki előtt járnak. Szóval megpróbálunk javulni, és közelebb kerülni, amennyire csak lehet.”
Ügynöke úgy véli, nincs ok arra, hogy Johann Zarco ne maradjon a Pramac Ducati csapatánál. Guillaume Valladeau szerint azonban ügyfele akkor is maradhat a MotoGP-ben, ha az olaszok nem hosszabbítanak vele szerződést.
Az elmúlt időszakban megjelent pletykák szerint Fabio Di Giannantonio után Johann Zarco az, akinek a legjobban kell aggódnia a jövő évi ülése miatt a Ducati versenyzői közül. A francia versenyzővel kapcsolatban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Ducati a Superbike-ba szeretné átvinni, ám ügynöke szerint a MotoGP-ben semmiképpen nincs veszélyben a helye.
A sajtóban megjelent információk szerint a bolognai gyártónak az a célja, hogy Marco Bezzecchinek helyet szorítsanak a Pramacnál, aminek nyilvánvalóan nem Jorge Martín, hanem Zarco látná a kárát. A 33. születésnapját most vasárnap ünneplő motoros azonban szintén jól szerepel az idei évben, Guillaume Valladeau pedig nem látja okát annak, hogy ne hosszabbítsák meg a 2023 végén lejáró szerződését.
„Minden jól megy, minden lámpa zöld – nyilatkozta Zarco ügynöke a GP Inside-nak. –Az a célunk, hogy a Ducatinál maradjunk, ez biztos. Jól érezzük magunkat ennél a csapatnál, és szerintem Gino Borsoi [csapatfőnök] nagyon elégedett Johann-nal, ahogyan Paolo Campinoti [a Pramac csoport vezérigazgatója] és Paolo Ciabatti [a Ducati sportigazgatója] is. Ők mindent megtesznek azért, hogy Johann maradjon. Johann sokat dolgozik, mi pedig mindent megteszünk, hogy ott maradjon, ahol van. Minden, amit a szezon kezdete előtt helyretett, az kezd kifizetődni. Remélem, július első felében kapok visszajelzést a Ducatitól, hogy megtudjuk, hol tartunk.”
Valladeau az utolsó előtti mondatában alighanem elsősorban arra célzott, hogy Zarco másodszor is szakított tanácsadójával, Jean-Michel Bayle-lel. Bár a győzelem egyelőre még mindig nem akar összejönni, a bajnokságban elfoglalt ötödik pozíció olyannyira meggyőző, hogy más csapatok figyelmét is felkeltette, legalábbis az ügynöke elmondása szerint.
„Amikor megkeresnek, vagy meghívnak egy kávéra, hogy megbeszéljük Johann helyzetét, szívesen elfogadom – jelentette ki. – Vannak más csapatok is, amelyek érdeklődnek Johann és az eredményei iránt. Remekül kezdte a szezont, és nyilvánvalóan megérdemli a figyelmet a többi csapattól. Figyelemmel kísérem, hogy máshol mi történik, de mindez átlátható és professzionális módon történik. Johann jól teljesít, így teljesen normális, hogy meghallgatjuk a többi istálló terveit, de a mi prioritásunk továbbra is a Ducati. A célunk egy nagyszerű 2023-as és 2024-es idény, ami pedig 2025-öt illeti, addigra teljesen más lesz a pilótapiac. A Pramac most a csapatok tabellájának élén áll, Johann az ötödik a bajnokságban, így az lenne a logikus következő lépés, hogy ott folytassuk, ahol most vagyunk.”
Ebből kiindulva Zarcónak akkor sem kell tartania attól, hogy jövőre nem marad hely számára a MotoGP-ben, ha a Ducati a pletykáknak megfelelően nem hosszabbít vele szerződést. Persze ha mégsem a királykategóriában folytatja, aggódnia ez esetben sem kell, hiszen a Superbike-világbajnokságban szinte mindenki tárt karokkal várná. „A Superbike-ban minden márka érdeklődik Johann iránt, de ő továbbra is a MotoGP-ben lesz” – hangsúlyozta Valladeau.
Jorge Lorenzo szerint a Honda és a Yamaha vesszőfutásában is komoly szerepet játszik, hogy régóta nincs meg egy bizonyos típusú versenyzőjük. Az ötszörös világbajnok szerint előbbinél ő is lehetett volna ez a pilóta, de az asseni bukás mindent megváltoztatott.
1975 és 2021 között csupán egyszer, 2007-ben fordult elő, hogy nem valamelyik japán gyártó adta az 500 köbcentiméteres kategória, illetve a MotoGP világbajnokát. Az elmúlt években azonban nagyot fordult a világ: a Suzuki tavaly kivonult a királykategóriából, míg a Honda és a Yamaha csak szenved, és a konstruktőri tabella utolsó két helyét foglalják el.
Pedig nem mondhatni, hogy nincsenek jó pilótáik, sőt, a jelenlegi mezőny legjobb motorosaiból kettő biztosan az egyiknél, illetve a másiknál versenyez. Marc Márquez a hat MotoGP-világbajnoki címével minden idők egyik legnagyobbja, de Fabio Quartararo is egyértelműen a legszűkebb elitbe tartozik a mostani felhozatalból. Jorge Lorenzo szerint azonban egyikükben sincs meg az, amire a két gyártónak évek óta szüksége lett volna.
„Ez az európai gyártók korszaka, nem a japánoké, és nem tudom, meddig tart ez a tendencia – nyilatkozta a 36 éves exmotoros a GPone.com-nak, és kifejtette, hogy szerinte milyen típusú pilótára lett volna szükségük az elmúlt években. –Véleményem szerint egyiknek sem volt igazán érzékeny versenyzője, aki úgy fejleszti a motort, hogy az tényleg mindenki számára vezethető legyen.”
Lorenzo mindkét gyártónál vezetett, az utolsó évét pedig a Hondánál töltötte el 2019-ben, amikor ugyan Márquez világbajnok lett, de utólag visszatekintve a problémák már akkor is érzékelhetőek voltak. A spanyol exversenyző abban az évben egyszer sem végzett a legjobb tízben, a népszerű elmélet szerint azért, mert már akkor is csak honfitársára hallgattak. Ő azonban kijelentette, hogy ez nem igaz, és minden másképpen alakulhatott volna.
Asseni bukása lényegében visszavonultatta Lorenzót (Fotó: MotoGP Media)
„Azt kell mondanom, hogy hallgattak rám – szögezte le. – Egy hétig Japánban voltunk, hogy változtassunk [a motoron]. Aztán balszerencsémre Assenben elestem, és csúnyán megsérültem. Az asseni bukás nélkül biztosan a Hondánál folytattam volna, és minden bizonnyal egy olyan motorral, amely kicsit jobban illett volna a stílusomhoz. Ez volt a kulcsa a dolognak. Amikor megsérült a csigolyám, a mentalitásom megváltozott. Elkezdtem más dolgokat is értékelni az életben, és nem csak a motorokat. Az a bukás három-négy évvel megrövidítette a karrieremet.”
A Honda jelenleg a versenyzői egészségi állapotát tekintve is mélyponton van, hiszen a négy versenyzőjükből hárman is sérülten mentek el a nyári szünetre. A Yamahánál csak annyiban jobb a helyzet, hogy a motor stabilabb, így a pilóták kevesebbet buknak, de érdemi eredményekért ugyancsak nem tudnak harcolni. Lorenzo szerint a problémák nem is fognak azonnal eltűnni, és ennek kapcsán a Ducatitól kellene tanulniuk.
„Ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani – fogalmazott. – Rengeteg munkát igényel, és azzal kezdődik, hogy nyugodtnak kell maradni, hogy az ember megértse, mit kell megtartani, és mit kell módosítani a motoron. Ez az a munka, amit Gigi Dall’Igna türelmesen végzett a Ducatinál, amióta 2014-ben csatlakozott a projekthez, és évről évre fokozatosan közelebb kerültek a legjobb motorokhoz, míg végül az lett a vége, hogy az övék volt a legjobb. Ez viszont nem könnyű munka, és rengeteg időt vesz igénybe.”
Pecco Bagnaia tavalyi MotoGP-diadalával Casey Stonerrel egy szintre került, mint az egyetlen pilóta, aki a Ducatival bajnokságot nyert a királykategóriában. A regnáló bajnok azonban a győzelmek számában is szeretné utolérni az ausztrált. Stoner 23 győzelmet tudhat magáénak, míg Bagnaia jelenleg 15-nél tart.
Pecco Bagnaia eredményei a szezon első nyolc nagydíja után azt bizonyítják, hogy a királykategóriában is fejlődik. 2006 óta nem fordult elő, hogy az első nyolc fordulóban hatszor is elhangzott volna az olasz himnusz. Abban az évben Loris Capirossi, Valentino Rossi és Marco Melandri győzelmével történt ez meg, és 2023-ban Bagnaia és Marco Bezzecchi révén ismét. Ez a duó Assenben is dobogóra állt, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Ducati 34 egymást követő nagydíjon legalább egy versenyzővel dobogóra álljon.
Bagnaia MotoGP-ben való felemelkedését igazolja az a másik rekord is, hogy idén a vasárnapi futamok felét megnyerte: négyet. A Ducati összesen hét győzelmet szerzett idén, ha Pecco négy győzelmét Bezzecchi kettőjével és Jorge Martín egy győzelmével kombináljuk.
A Ducati gyári pilótája jelenleg a legtöbb sprintgyőzelmet szerzett versenyző, összesen tudhat magáénak, megelőzve Brad Bindert és Jorge Martínt, akiknek egyenként kettő van.
A címvédő immáron a harmadik helyen áll a MotoGP-ben legtöbb győzelmet arató olasz versenyzők listáján. Rossi 89 győzelemmel vezeti a listát, őt követi Agostini 68 győzelemmel. Andrea Dovizioso és Bagnaia holtversenyben a harmadik 15 győzelemmel.
A Marc VDS-szel egy erős csapat indul a 2024-es Superbike-világbajnokságon. Az alakulat a Ducati V4R-rel és Sam Lowesszal ígéretes helyzetben van.
A SPEEDWEEK.com rendszeres olvasói június eleje óta tudnak a Marc VDS terveiről, hogy csapatot indít a Superbike-világbajnokságban, és ez mostanra hivatalossá vált.
A Moto3, a Moto2, a MotoGP és a MotoE után most a belga alakulat a rendkívül versenyképes sorozatgyártású világbajnokság paddockjába merészkedik. Ennek érdekében a Marc VDS a Ducatival kötött szerződést, Sam Lowest választották versenyzőnek.
„Izgatottan várom, hogy elkezdjük ezt az új kalandot a Superbike-világbajnokságban” ─ mondta Marc van der Straten.
„Még nagyobb öröm számomra, hogy ezt a nagyszerű versenyzőnkkel, Sam Lowesszal tehetem meg. Nagyon büszke vagyok arra is, hogy a Ducatival kezdhetem ezt az új kalandot, mert kétségtelenül ez az a motor, amivel a Superbike-világbajnokságban indulni kell. Ez a lehetőség a tökéletes időben jön a bővítésre. A MotoGP-ben eltöltött 14 év után, ahol a Marc VDS Racing Team nagyszerű potenciált mutatott, készen állunk egy új kihívásra.”
A Kawasaki gyári versenyzőjének, Alex Lowesnak az ikertestvére a 2013-as Supersport-világbajnoki győzelem után a Moto2-be igazolt, sőt 2017-ben egy évet még az Apriliával is versenyzett a MotoGP kategóriában. A 32 éves versenyző számára a Superbike-világbajnokság is új kategória.
„Sok mindent meg kell ismernem, beleértve a motort, a gumikat és néhány új pályát is, de nagyon motivált vagyok és várom ezt a lehetőséget. Nagyon nyitott vagyok és hajlandó vagyok alkalmazkodni és megtanulni, amire szükségem van ahhoz, hogy versenyképes legyek a Superbike-világbajnokságban. Mindig is az volt a célom, hogy itt versenyezzek. Miután 2013-ban megnyertem a Supersport-világbajnokságot, akkor úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a GP-paddockban. Úgy gondolom, most jött el a megfelelő idő, hogy váltsak.”
Paolo Bonora elárulta, az Aprilia nem érte el a kitűzött célokat az idei szezon első részében, de a továbbiakat illetően optimista. A gyári alakulat csapatfőnöke azt is tudja, hogy mely területen a leggyengébbek.
A szezon előtt egyértelműnek tűnt, hogy idén is a Ducatié lesz a legjobb motor, ami pedig a többi gyártót illeti, a legtöbben úgy vélekedtek, hogy az Aprilia lehet a legközelebb a bolognaiakhoz. Nos, a szezonnyitó ennek megfelelően is alakult, hiszen Maverick Viñales a második helyet szerezte meg a futamon, utána a KTM vette át az első számú üldöző szerepét.
Az Aprilia ezzel szemben legtöbbször a középmezőnybe süllyedt, ami nagy csalódás azok után, hogy Aleix Espargaró tavaly szinte végig a bajnoki címért küzdött. A portimãói dobogóhoz azóta is csak egyet sikerült hozzátenni a legutóbb, asseni hétvégén, a sprintfutamon pedig egyszer sem végeztek az első háromban. Az RNF-et illetően ennél is rosszabb a helyzet: Miguel Oliveirát sérülések hátráltatták, Raúl Fernández pedig nem nyújt meggyőző teljesítményt. A várakozáson aluli eredmények ellenére azonban elégedettek a versenyzőkkel.
„Nehéz valami jót mondani, mert nem értük el a szezon első felére kitűzött céljainkat, annak ellenére, hogy megtettük az előrelépést a motorral – nyilatkozta Paolo Bonora, a gyári istálló csapatfőnöke a MotoGP hivatalos honlapjának. – Jobb, mint az előző szezonban, de sok okból nem a legjobb eredményeket értük el, például a sérülések és az időjárási körülmények miatt, mint Argentínában. Elégedettek vagyunk a versenyzőinkkel, mert látva Aleix és Maverick energiáját, de Miguelét és Raúlét is, úgy érezzük, hogy most abban a helyzetben vagyunk, hogy technikai fronton újabb lépést tegyünk, hogy a versenyzőinknek olyan önbizalmat biztosítsunk, amelyre szükségük van ahhoz, hogy jobb eredményeket érjenek el az idény következő részében.”
Az Aprilia sokszor meggyőző teljesítményt nyújtott az edzéseken, előfordult, hogy mindkét pénteki gyakorlást az első két helyen zárták a gyári versenyzők. A jó formát azonban nem tudták átmenteni az időmérőre, amelyet általában a Ducati és a KTM motorjai uralnak. Innentől kezdve pedig a pilótáknak nehéz dolguk van, főleg úgy, hogy sokszor előzni sem könnyű.
„A MotoGP-bajnokság most olyan magas szinten van, hogy még egy tized is azt jelenti, hogy az ember az első öt között vagy az első tíz mögött van – folytatta Bonora. – Javítanunk kell a pályaesemények közötti munkamódszeren a garázsban, hogy mindent tökélyre fejlesszünk. Őszintén szólva tudjuk, hogy a leggyengébb pontunk a fékezés, és ebben a helyzetben nagyobb magabiztosságot kell adnunk a pilótáinknak, különösen a verseny alatti előzések során.”
Az Aprilia jelenleg 121 pontnál tart a gyártók pontversenyében, ezzel a harmadik helyet foglalják el, 164 egységgel lemaradva a listavezető Ducatitól. A csapatok között a gyári alakulat az ötödik, míg az RNF a tizedik pozícióban áll, a pilóták közül pedig Espargaró van a legmagasabban: a spanyol versenyző eddig 77 pontot gyűjtött, amivel a nyolcadik.
