back to top
2025. július 29. 17:20
Kezdőlap Blog Oldal 433

Bastianini nem félti az ülését, és reagált a barcelonai tömegbalesettel kapcsolatos kritikákra

0

Enea Bastianini nem aggódik amiatt, hogy sérülései miatt elveszíti a Ducati bizalmát. Az olasz versenyző továbbra is marad a gyári csapatnál, mindezt szeptember elején jelentette be az istálló csapatfőnöke, Davide Tardozzi. A bizalom elsősorban a tavalyi sikeres idényének köszönhető, melynek során a bajnoki címet megnyerő Francesco Bagnaia után a második legtöbb futamot nyerte, összesen négyet.

Bastianininek 2022-ben a világbajnoki címre esélye volt, a Bagnaiával való rivalizálása komoly beszédtéma volt, azonban az idei év nem indult jól, a szezonnyitó Portugál Nagydíj sprintfutamán Luca Marini eltalálta az olasz motorját, aminek következtében olyan szerencsétlenül esett, hogy eltört a lapockája.

A portimãói versenyen kívül négy futamot kellett kihagynia, és a visszatérés sem volt igazán eredményes, legjobb eredménye a Német Nagydíjon elért nyolcadik hely, összesen pedig 25 pontot szerzett, ami a tabella huszonegyedik helyére elég.

„[Jorge] Martín ebben az évben nagyon-nagyon gyors – idézi Bastianinit a Motosan. – De engem nem zavarnak a pletykák, a Ducati hisz bennem. Tisztában vagyok a képességeimmel, csak meg kell próbálnom azokat kiaknázni.”

A Ducati csapatfőnöke megerősítette, eldőlt Bastianini jövője

Bastianini még mindig a bajnokságot vezető Bagnaiával osztja meg bokszát, és próbálja távol tartani Martínt és Marco Bezzecchit. „Pecco mindig nagyon magabiztos, és ezért minden pályán versenyképes” – mondta a csapattárs.

A MotoGP bajnoki címért versenyben lévő három Ducati-pilóta – mindegyikük más-más csapatból – sajnálja, hogy Bastianini nem harcolhat a dicsőségért és a bajnoki címért, ahogyan azt a szezon elején elvárták tőle.

Arra a kérdésre, hogy szerinte kit tart esélyesnek a világbajnoki címre Bagnaia és Martín közül, azt mondta: „Szerintem mindketten nagyon gyorsak és céltudatosak. Nagy csaták várhatók egészen az utolsó két futamig.”

Az igazi dráma, ami megpecsételte Bastianini idei szezonját, a Katalán Nagydíj tömeg-balesetében következett be, amikor a rajtot követően a 25 éves versenyző nekiment Johann Zarcónak, aminek következtében ők ketten, valamint Bezzecchi, Álex Márquez és Fabio Di Giannantonio is elestek. A pilóta bal belső bokacsontja, valamint kézközépcsontja is eltört.

Elképesztő, de nem az elütött Bagnaia járt a legrosszabbul a barcelonai bukássorozatban

Bastianini a hétvégi Japán Nagydíjon sem tud részt venni.

„Ez az év rettenetes – mondta el a sztárpilóta. – A szezon eleje nagyon nehéz volt, hogy megsérültem, hiszen a bajnokság volt a tét. Most, hogy tudom, lehetetlen a bajnoki címért harcolni, kicsit nyugodtabb vagyok.”

Amikor visszatér, Bastianinire a barcelonai tömegbaleset miatt – ami a sérüléseihez is vezetett – hosszú körös büntetés vár.

„Bár nem szép ezt kimondani, de nem zavarnak a barcelonai balesetet követő kritikák, ezek már megtörténtek – jelentette ki. – Igaz, hogy nem vettem figyelembe, hogy az első kanyarban nagyon koszos volt az aszfalt, ezért nem tudtam fékezni. Megfelelő pályán megálltam volna, ez szerintem nem az én hibám.”

A MotoGP dobogók után a fiatalok szívére mér csapást az Aprilia

Biztosan sokan emlékeznek az idősebb motorosok közül az Aprilia RS125-re. A 90-es évek elején tomboló verseny-replika láz egyik meghatározó modellje volt, 30 lóerejével bőven 160 fölé gyorsította a száguldást kedvelő tinédzsereket. Manapság a 16 évesek maximum tizenöt lóerővel gazdálkodhatnak, az izgalmak az eggyel magasabb jogosítvány-kategóriában kezdődnek az új RS457-el.

A már három éve piacon lévő RS660-as egy A2-es kategóriával vezethető kistestvért kap az RS457 személyében. A szintén soros kéthengeres blokk 47 lőerős, melynek 175 kilós telitankolt tömeget kell mozgatnia. Ez első hallásra kissé soknak tűnik, hiszen a 660-as csak alig 10 kilóval nehezebb. A kategóriában meglepő módon alumínium hídvázban, teherviselő elemként helyezkedik el a blokk, és természetesen mindenféle elektronikával meg van támogatva az indiai gyárból érkező szerkezet.

A tft-kijelzőt vagy a pofás villahidat látva kifejezetten igényes gépnek tűnik, főleg japán sorkettesekhez képest. Három menetmóddal és három kipörgés-gátló beállítással lehet gazdálkodni, a gyorsváltó opcionális extra. Futómű tekintetében csak az előfeszítés állítható, a megállásról elöl egy négy dugattyús radiális Brembo nyereg gondoskodik 320 mm átmérőjű tárcsával. A „nagymotorokhoz” képest elöl-hátul vékonyabb abroncsokon gördül: elöl 110/70, hátul 150/60 17-es abroncsok feszülnek a filigrán felniken.

A meglepően jó eredményeket produkáló Aprilia MotoGP csapat szereplése minden bizonnyal meg fogja támogatni a kis sportgép eladásait. És különösen jó látni, hogy új újra kezd beköltözni az élet kis köbcentis sportgépek közé – bár sokan még a kilencvenes éveket emlegetik referenciaként, amikor a 400-as négyhengeresek bőven 70 lóerő felett jártak. Egyedül az új Kawasaki ZX4 Ninja hozza majd ezt a teljesítményszintet, de A2-es jogosítvánnyal az sem vezethető. Így 18 évesen maradnak az egyre izgalmasabb és utcán minden bizonnyal jobban használható kéthengeresek. Továbbá minél több gyártó követi az Aprilia stratégiáját, annál kívánatosabb lehet újra a fiatalok számára a motorozás.

Lorenzo egykori főmérnöke szerint hihetetlen, amit a Honda Marc Márquezzel művel

0

Ramón Forcada úgy látja, hogy a Honda akkor tudja maga mögött hagyni jelenlegi problémáit, ha a japán gyártónál teljes mentalitásváltás történik. A veterán katalán edzővel a DAZN.com Open Paddock című műsorában készült interjú, amelyben Jorge Lorenzo egykori technikai főnöke mélyrehatóan elemezte a tokiói óriásvállalat közel három szezon óta tartó válságát, amelyből úgy tűnik, a Honda soha nem tud kijönni.

A spanyolországi Moià-ból származó szakember sok hasonlóságot lát a Hondánál és a Yamahánál történtek között, és meg van győződve arról, hogy a Honda Racingnél jelenleg nincs olyan technikai szakember, aki képes lenne változtatni a helyzeten, és teljesíteni Marc Márqueznek azon igényeit, amelyeket a nyolcszoros gyorsaságimotoros-világbajnok már hónapok óta elvár, amennyiben a Honda meg akarja tartani őt a következő szezonban.

„Mielőtt az eredmények jönnek, meg kell érkeznie annak, aki megvalósítja az eredményeket – mondta ezzel kapcsolatban Ramón Forcada. – Van ilyen személy a Hondánál? Jelenleg nincs. Fogalmam sincs, mit ígértek Marcnak, de ha Alberto [Puig a Repsol Honda csapatmenedzsere] most megfogná Marcot, és azt mondaná neki, hogy készítünk egy új motort, amely a tökéletes lesz, de ugyanazzal a személyzettel, Marc nem hinné el, és én sem.”

Forcada szerint a japánoknál a jelenlegi problémák eredete a munkamentalitásban és a munkarendszerben rejlik, és ezt hasonlítja össze azzal a fejlődéssel, amelyet a Ducati az elmúlt 15 évben produkált, amikor Casey Stoner letette az első követ Borgo Panigale győztes csapatában. „Amikor a Ducati 2007-ben Casey-vel megnyerte a világbajnokságot, nem volt mindenben megfelelő a motor. Most már az. Ahhoz, hogy egy versenyképes motort készítsenek abból az alapból, amely most a Hondánál vagy a Yamahánál van, túl sok mindent kell megváltoztatni ahhoz, hogy ugyanazok az emberek dolgozzanak rajta, akiknek most az a mentalitásuk, hogy ne hibázzanak. Be kell ugrani a medencébe, aztán megnézni, hogy van-e benne víz.”

Marini zárta az élen a misanói tesztet, Marc Márquez és Quartararo is elégedetlen

A Honda hónapok óta a belső megújulás üzenetét próbálja közvetíteni a versenyzői és a szurkolói felé, mind a csapatnál, mind a japán központban. Forcada számára pozitívum, hogy a japán márka komoly változtatási szándékkal néz szembe a válsággal, de úgy látja, hogy nehezen tudnak előrelépni, ha a munkatársak többsége még mindig japán. „Az új emberek japánok vagy sem? Ez nagyon fontos, elsősorban a mentalitásuk és nem a hatékonyságuk miatt – emelte ki. – Ugyanolyan vagy jobb teljesítménnyel rendelkeznek, de ez inkább a gondolkodásmódjukból adódik. Felveszel egy fiatal japán mérnököt, aki most jött ki az egyetemről, nagyon felkészült, és az első dolog, amit megtanítottak neki, hogy ne hibázzon. Az az igazság, hogy japán gyár ritkán hoz ki olyan új alkatrészt, amely nem működik. Amikor például kihoznak egy új csavart, azt már többször sikeresen letesztelték. Amíg [viszont] kihozzák azt a csavart, addig más harmincat hoz, [amiből] huszonnyolcat kidobott.”

Az olyan versenyzők, mint Jorge Lorenzo és Maverick Viñales korábbi technikai vezetője arról az általános csalódottságról is beszélt, amelyet a Honda versenyzői éreztek a misanói teszt után. Forcada kiemelte, hogy „a misanói teszten fontos a gyorsaság, de nem az a legfontosabb. Be lehet úgy fejezni a misanói tesztet, hogy az ember azt mondja, hogy »megtaláltuk a megfelelő irányt, jól érzem magam, ezt és ezt meg tudom csinálni, van tapadásom, vagy bármi, ami a [korábbi] motornak nem volt meg, de az idő nem jött össze.« Rendben, de már megvan a munka iránya. Most az a probléma, amit Marc mond, hogy »nem érzem jól magam, ráadásul a régi motor jobb«.”

A katalán úgy látja, hogy a teszten a Honda erőfeszítései nem voltak elégségesek, és meglepte, hogy a Honda megváltoztatta a 2024-es RC213V ergonómiáját, és arra kényszerítette sztárpilótáját, Marc Márquezt, hogy változtasson vezetési technikáján. „Ez ugyanaz a Honda más szárnyakkal, de ugyanazzal a régi motorral. Marc szerint megváltoztatták a pilóta pozícióját, amit nem értek. Az egyik legfontosabb dolog a rajtnál, hogy a pilóta kényelmesen helyezkedjen el. Amikor Jorge átment a Ducatihoz, Gigi [Dall’ignával] és a mérnökökkel megharcolt a kényelmes pozícióért. Jorge egyike azoknak a versenyzőknek, akik, ha nem érzik jól magukat, nem tudják a maximumot teljesíteni.”

Forcada felfoghatatlannak tartja, hogy a Honda olyan motort adott Marc Márqueznek, amellyel egyetlen pillanatban sem érezte jól magát. A teszt után kijelentette, hogy több potenciált látott a jelenlegi RC213V-ben, mint a jövő évi prototípusban. „Marc változtathat, elmehet például a Yamahához, és azt mondhatja, hogy »az ülés, a kormány…szörnyen érzem magam«. De ha a márka, amelyik a motorodat gyártja, más ergonómiát készít neked, és nem érzed magad kényelmesen, ez számomra hihetetlennek tűnik” – jelentette ki Forcada.

India, ahol még a guruk is nyeregbe szálltak

0

A három minden bizonnyal bűvös szám volt a történelem első indiai MotoGP-futamán. Marco Bezzecchi harmadik győzelmét aratta a vasárnapi versenyen, ugyanakkor idén eddig háromszor ütötték ki alóla a motort sprint utáni rajtnál, akadémistatársa, Pecco Bagnaia pedig harmadjára bukott vasárnap. Nem tudom, ennek mennyi köze lehet a karmához, de a tények mindentől függetlenül ezt mutatják. A hétvégén látottak alapján ugyanakkor egyéb, sokkal komolyabb kérdések is felmerültek mindenkiben.

A pálya vonalvezetése inkább hosszú, gyors egyenesekből, és agresszív kanyarokból állt, az edzések pedig nagyjából arról szóltak, kinek sikerül legkönnyebben megtalálni a ritmust, a megfelelő fékezési pontokat, és ki választja a legjobb íveket. Bizony az ilyesfajta sötétben tapogatódzásnak megvan a romantikája, és a hit, hogy nagyjából mindenki egyenlő esélyekkel indul.

Azt is sejteni lehetett, hogy a stop&go jelleg miatt az apriliások némileg lépéshátrányban lesznek, ahogy azt is, hogy a KTM-nél ismét Brad Binderre számíthatnak az osztrákok, miután Jack Miller továbbra is keresi a régi önmagát. Persze a technikai sportokban a technikára hivatkozni a legegyszerűbb, de Miller esetében talán felesleges, így bízzunk inkább a hétvégi japán futamban, ahol tavaly még nyerni is tudott.

Amivel viszont talán senki sem számolt, az a versenyzőket fogadó időjárás. Harminchárom fok és hatvanöt százalékos páratartalom bizony nem játék, így sokak számára az is kérdés volt, mennyire lesznek képesek tiszta fejjel gondolkodni, és teljesíteni a kihívásokat, még úgy is, hogy teljes mértékben professzionális atlétákról beszélünk.

Bezzecchi agyonverte a mezőnyt Indiában, Bagnaia bukásával újra nyílt lett a világbajnokság

Erre vonatkozóan a legőszintébben talán Brad Binder nyilatkozott a futamot követően, amikor bevallotta, hogy a forróságot árasztó motorja egyszerűen elégette mindkét karját és lábát, emiatt pedig nehezen menedzselte a versenytávot.

A megannyi küzdelem és embert próbáló percek után a legnagyobb kérdés és talány pedig mindenki részéről az lehetett: Mi történt az eddig csak szenvedő, már-már lesajnál  és sokak által visszavonultatott japán gyártókkal? Merthogy mind a Yamaha, mind a Honda olyan arcát mutatta a hétvégén, amelyre talán senki nem számított. Továbbá mind Marc Márquez, mind pedig Fabio Quartararo szombati, illetve vasárnapi dobogóját kisebb csodaként élte meg a szakma és a versenykedvelő közönség egyaránt.

Marc Márquez bosszús, szerinte reális esélye lett volna a dobogóra

A látottakra mindenkinek megvolt a maga teóriája, és legtöbben az új pálya adta egyenlő feltételekre hivatkoztak, ugyanakkor Márquez kiemelte azt is, hogy a vonalvezetés roppant mód hasonlít Austinra. Lehet ebben némi igazság, de némileg ellentmond annak, hogy a vasárnapi futamon Márquez csapattársa, Joan Mir is jól szerepelt, miután a számára káprázatos ötödik helyen ért célba. Mir messze legjobb hétvégéjét teljesítette a motoron, és ezek után talán érthető, amikor arról nyilatkozott, bármennyit hajlandó lenne tesztelni a jövőben, hogy bebizonyítsa, ezzel a motorral is képes lehet a győzelemre. Márquez a szombati sprinten bemutatott bravúr után egyébként vasárnap is egyértelműen a dobogóért harcolt, amikor bukott, miközben kissé túlerőltette a hajszát, de még így is képes volt visszatornászni magát a kilencedik helyre.

Mir messze a legjobb futamát teljesítette idén, de azt hitte, ez is fájdalmasan ér véget

Quartararo ezzel szemben hibátlanul motorozott, így vasárnap a szombati győztes Jorge Martínnal harcolt a második helyért, amelyet a spanyol végül jobban akart, így az egykori világbajnok francia inkább bevállalta a biztos bronzot. Még visszaolvasva is megáll az ember esze, ha az egy hónappal ezelőtti állapotokra gondolunk.

Quartararo nem tudta hova tenni Martín furcsa mozdulatait, de kihozta a napból, amit lehetett

Egyébként kijelenthetjük, a körülményekhez képest nemcsak a Honda, a Yamaha feltámadása is komplex volt, miután Franco Morbidelli hetedik lett.

Viszont, ha megpróbáljuk jobban megérteni a történteket, és a kulisszák mögé pillantunk, hamar észrevehetjük, hogy a japán gyártók motorjaival olyan tehetségeknek sikerült igazi áttörést elérni, akik mindhárman világbajnoki címet szereztek. A különleges képességeikből kifolyólag ők pedig egyértelműen azok a kiemelkedő versenyzők, akik egy új pályán képesek valóban domborítani. De még ezzel együtt is újfent ellentmondásba kerülünk önmagunkkal.

Hiszen, ha azt állítjuk, hogy a versenyző mégis fontosabb, mint a gépezet, nincs valódi magyarázat az eddigi mélyrepülésekre, gyengélkedésekre. Ugyanakkor azt sem vagyunk hajlandóak elhinni, hogy vannak világbajnokok, akik elfelejtettek volna motorozni.

A megoldás ettől azért egyszerűbb. A mai, modern MotoGP-ben kijelenthetjük, nagyjából ennyit számítanak az adatok, és azok csapaton belüli cseréje, valamint a múltban felhalmozott győztes tapasztalat. De hogy a konspirációkedvelők is megnyugodjanak, néhányan azt állítják, a japán gyártók a misanói teszten altattak, és Indiában bizonyították, képesek még a fejlesztésekre és az újjászületésre.

A teóriáktól függetlenül ettől varázslatosabb forgatókönyvet nem is láthattunk volna, hiszen az eltemetett gyártók feltámadása mindig pátoszos pillanat. Mert azok után, hogy néhány belsős informátor arról tájékoztatott, a japánok gondjai sokkal komolyabbak, mint az kívülről látható, még inkább aggódni kezdtem a bajnokság kiegyensúlyozottsága miatt. Nem azért, mert bárkinek is drukkolnék, sokkal inkább azért, mert igyekeztem mindig a gyengébbek mellett állni, és az ő pártjukat fogni. A belsős pletykák pedig arról szóltak, hogy az aerofejlesztések és a vázakon eszközölt űrtechnológiai megoldások még tovább növelhetik a különbséget az európaiak és a japánok között, ami hosszú távon nem kedvezne a sportnak. 

Két dobogó persze nem a világ, az aggodalom megmaradt, mégis adott némi reményt és bizonyítékot arra, hogy vert helyzetből, akár a földről is fel lehet állni. De persze ne szaladjunk ennyire előre, egzaktabb választ csak Japán után adhatunk a kérdésre.

Marc Márquez már meghozta a döntését a jövőjéről?

Ettől izgatottabban ezek után nem is várhatnánk a motegi futamot. A Marc Márquez körüli pletykák továbbra sem enyhültek a Gresinihez való igazolás kapcsán, de bevallom, továbbra is kétkedve fogadnám, ha Márquez pont a japán hétvégén jelentené be, hogy elhagyja a Hondát. Azt a csapatot, amelytől annyit kapott, amely sikereinek az otthonát nyújtotta, amely felé akkor is örök tisztelettel és hálával tartozik, ha most épp a legcsapnivalóbb motort adják alá. Ezeket összegezve úgy vélem, Japánban csak egyetlen bejelentés hangozhat el a multibajnok szájából, ami a maradásról szólhat. Persze soha ne mondd, hogy soha, de intelligens srác lévén pontosan tudja, hol húzódnak a sportdiplomácia határai.

És persze essen szó a győztesekről is, akiknek a teljesítményén már aligha lepődünk meg. Gondolok itt elsősorban Marco Bezzecchire, aki ismét mestere, Valentino Rossi teljes repertoárját vonultatta fel, mind viselkedésben, mind motorozásban egyaránt. Kétség sem férhet hozzá, ha csapattársa, a kulcscsonttörést szenvedő Luca Marini nem üti ki alóla szombaton a motort, egészen biztosan a győzelemért harcolt volna, és itt most megvédem a feltételes módot. Hiszen vasárnap bizonyította, megközelíteni sem tudják. A mezőny előtt nyolc másodperccel ért célba, ami a modern kori MotoGP-ben szokatlan, és mindezt úgy, hogy a továbbfejlesztett rajtelektronikát egyelőre nem kapta meg. A mezőnyben egyébként azok közé tartozott, akiket a legkevésbé merített ki a futam, hasonló virtust pedig szintén csak Rossitól láthattunk még karrierje csúcsán.

Újra nyitott a világbajnoki küzdelem, de Bezzecchit nem foglalkoztatja különösebben

De engedjük el azon konspirációs elméleteket, melyek szerint a Doktor génmanipulált utódjáról beszélünk, vagy esetleg azt, hogy az ifjú olasz birtokolja ideiglenesen a tavulliai őssejtállományának egy részét. 

Jorge Martín továbbra is érzi a vérszagot, és kitartó cápaként újfent hasította a képzeletbeli hullámokat. Ennek következménye pedig, hogy Pecco Bagnaia egy hónappal ezelőtti hatvanegynéhány pontos előnye mostanra tizenháromra olvadt, szinte úgy, mint tavaly. Ebből egyébként arra is következtethetünk, hogy a regnáló világbajnok akkor élvezi igazán a játékot, ha szoros. Martín versenye ettől függetlenül kis híján kaotikusra sikerült, amikor minden bizonnyal a pálya melletti egyik óriáskivetítőn észrevette, hogy ruhájának cipzárja kinyílt. És lehetett volna ez akár szórakoztató is, de pontosan tudjuk Quartararo 2021-es esete óta, amikor a francia ruhája szintén megadta magát, hogy háromszázzal repeszteni csupasz mellkassal minden, csak nem vagány. Martínt szerencsére nem büntették, miután sikeresen felhúzta a cipzárt, amely azért is volt sokak szemében groteszk, mert a védőfelszereléseit gyártó Alpinestars vállalat épp a hétvégén ünnepelte hatvanadik születésnapját. Martín az esetről később úgy nyilatkozott, a futam előtt ő hagyta résnyire a cipzárt, mert már a rajtnál érezte, hosszú verseny vár rá. Arra viszont talán ő maga sem számított a szombati sprintgyőzelem után, hogy a vasárnapi főfutam ennyire megtépázza. A spanyol kiszáradásközeli állapotban ért célba, amit legtöbben annak tulajdonítanak, hogy a közepes keverékű hátsó abroncsok miatt sokkal többet kellett a motorjával harcolni, mint másoknak.

Martín a futam végére szinte kiszáradt, orvosi segítségre volt szüksége

De nem ő volt az egyetlen, aki részben elégedetlen volt motorjával. Pecco Bagnaia a bukását ugyan teljes mértékben magára vállalta, és versenyzői hibának nevezte, mégis megjegyezte, hogy mostanában érdekes módon és irányba változott motorja. Kiemelte, hogy míg eddig a fékezés volt az erőssége, mostanában csak szenved ezen a fronton, így részben ennek tulajdonítja azt is, hogy tetemes előnye elolvadt. Bagnaia szinte egész hétvégén panaszkodott a Ducatira, és próbálta megszüntetni a váratlanul kialakult hátsó pattogást. Nem sikerült, és a Martínnal folytatott küzdelemben végül ez jelentette a verseny végét is. A motor hátulja ismét rakoncátlankodni kezdett, Bagnaia ezt igyekezett megfogni, így viszont a motor elejére túl nagy nyomás helyezett, az pedig megadta magát. Az persze eszébe sem jutna senkinek, hogy megkérdőjelezze a regnáló világbajnokot, sokan mégis úgy vélik, a rejtélyes problémák Misanóban mutatkoztak először, miután az olasz elszenvedte ominózus bukását Barcelonában. Többen azt feltételezték, hogy miután az esetre máig nem érkezett egzakt magyarázat, és a motor hátulja veszített tapadást, mielőtt katapultálta a versenyzőt Bagnaia minden bizalmát elveszítette a hátsó abroncsokkal kapcsolatban, így még kevesebb igénybevételnek próbálja azokat kitenni. Ebből kifolyólag kevesebb súlyt helyez rá, de pont ez az, ami a pattogáshoz vezetett. Az egyetlen megoldás erre viszont az lenne, ha az olasz ismét megpróbálná visszanyerni régi stílusát. Ez persze mind spekuláció, de hamarosan megkapjuk a választ.

A nullázó Bagnaia szerint valami furcsa dolog történik vele

Viszont a hétvége és az indiai nirvána legmulatságosabb pillanata számomra egyértelműen az egyenlőséget és anyagi javak mellőzését hirdető Sadhguru találkozása volt Ovidiu Toma kriptovaluta-cézárral.

„Láttam a csontot és az inat” – Doohan felidézte a balesetet, amelyben majdnem elvesztette a lábát

0

Mick Doohan visszaemlékezett arra a balesetre, amelynek következményeként kis híján amputálni kellett a lábát. A későbbi ötszörös világbajnok felidézte a leghorrorisztikusabb pillanatokat és azt, hogy megfordult-e a fejében a visszavonulás.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Mick Doohan a Forma–1 hivatalos podcastjának, a Beyond The Gridnek volt a vendége nemrég. Az ötszörös gyorsaságimotoros-világbajnok szereplésének jó oka volt, hiszen fia, Jack a négykerekű királykategória előszobájában, a Forma–2-ben szerepel, ugyanakkor természetesen a motorozásról, illetve az 58 éves legenda karrierjéről is bőven esett szó.

A Honda legendája szerint Marc Márquez elvesztette az önbizalmát

Tom Clarkson, a podcast házigazdája Doohan pályafutásának legsötétebb pontjára is rákérdezett. Azok után, hogy az előző két évben előbb harmadik, majd második lett az 500 köbcentiméteres kategória összetettjében, 1992-ben öt győzelmet és két második helyet szerzett az első hét futamon, és 130 pontja pont kétszer annyi volt, mint amennyivel a második helyen álló címvédő, Wayne Rainey rendelkezett (akkoriban 20 egység járt a győzelemért). Aztán jött a Holland TT, illetve az edzés, amely mindent romba döntött, legalábbis abban a szezonban.

„Nos, lényegében eltörtem a saját lábam – kezdte a történtek felidézését Doohan. – Egy gyorskörre készültem, és éppen amikor átmentem a célvonalon, piros zászlóval leintették [az edzést], mert valaki miatt folyadék került a pályára. Bementem az egyes kanyarba, amely körülbelül százhatvan kilométer per órás sebességű volt, és a motor egyszerűen kitört, én pedig felborultam. Csúsztam a pályán, a motor pedig rajtam volt. Normál esetben az ember akkor is lecsúszna a pályáról, ha a motor rajta van, és a füvön vagy a sóderben szétválnának. Mentem felfelé az aszfalton, és a motor súlya, valamint a súrlódás kezdett kicsit meleg lenni. Megpróbáltam kiforogni alóla. Mindenem kipörgött, kivéve a lábamat. Így amikor fel akartam állni, éreztem, hogy a csontjaim csikorognak. Egyből visszaültem, és felemeltem a kezem, hogy kérjek egy kis segítséget. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy vezettem a világbajnokságot, és rögtön azt gondoltam, hogy »a francba«, mert az előző évben majdnem megnyertem. Akkor nagyon siettem, hogy [újra] elinduljak.”

Doohan utána hasonló hibát követett el, mint Marc Márquez a 2020-as sérülését követően: túlságosan hamar vissza akart térni a pályára. Már a következő, a mai napig utolsó hungaroringi világbajnoki futamon ott akart lenni, és ennek érdekében mindent megpróbált. Még annak az embernek a tanácsát sem fogadta meg, akinek később rengeteget köszönhetett.

„Volt két szabad hétvégénk, aztán jött Magyarország – folytatta. – Úgy gondoltam, hogy ha csak egy kis fémet tetetek bele, és összecsavaroztatom a lábamat, akkor indulhatok, és megpróbálhatok szerezni néhány pontot. Az olasz orvos, aki végül megmentette a lábamat, azt mondta, hogy »nézd, a legjobb, ha nem csinálsz semmit, és körülbelül hat hét múlva, Brazíliában újra itt leszel. Ki fogsz hagyni néhány versenyt, de aztán erős leszel. Talán képes leszel harcba szállni a bajnoki címért.« Ilyesmit nem akartam hallani. Ott és akkor azt kérdeztem az orvosoktól, hogy »ki itt a legjobb ember, aki össze tud csavarozni egy lábat?«. Azt válaszolták, hogy »mindannyian ugyanarra az egyetemre jártunk, ugyanazzal a szakképzettséggel rendelkezünk«. Megint csak nem igazán ezt akartam hallani, de [úgy voltam vele, hogy] »vágjunk bele«. Ez volt a vég kezdete.”

A műtét során ugyanis komplikációk léptek fel, és Doohannek szembe kellett néznie a legrosszabbal: a holland orvosok az amputáció mellett döntöttek. Szerencsére ebből nem lett semmi, ugyanis dr. Claudio Marcello Costa nem akarta hagyni, hogy ez megvalósuljon, és lényegében kimenekítette a helyi kórházból. Utána pedig megragadta az utolsó esélyt, amellyel végül sikerrel is járt, és megmentette az ausztrál pilóta karrierjét.

Az első győzelmét Magyarországon megszerző pilóta majdnem elveszítette lábát, de így is korszaka legnagyobb bajnoka lett

„[Az orvos] lényegében elrontotta, és úgynevezett kompartment szindróma lépett fel, a lábam elhalt – magyarázta. – Amputálni akarták a lábamat. Dr. Costa szerencsére visszavitt Olaszországba, és megmentette a lábamat. Végül összevarrta a bal lábamat a jobbal, a vérellátás és a bőr miatt. Egy teáskanállal ásták ki az üszkösödést, aztán hirtelen láttam a csontomat, láttam az inat, és arra gondoltam, hogy »hát, nem úgy néz ki, hogy ez az év jól fog végződni«. Brazíliában visszatértem, de nem szereztem pontot, így Wayne Rainey ’92-ben is megvert néhány ponttal.”

Doohan végül Brazíliában tért vissza, ahol a tizenkettedik helyen végzett (akkoriban az első tíznek járt pont), Dél-Afrikában pedig hatodik lett, de mivel Rainey harmadikként ért célba, az utolsó futamon letaszította riválisát a tabella tetejéről, és megszerezte harmadik vb-címét. Doohan aztán nagyon is revansot vett, és a következő öt idényben nem talált legyőzőre, miközben számos rekordot megdöntött, mielőtt 1999-ben egy újabb baleset már tényleg visszavonulásra kényszerítette. Ez azonban már a hét évvel korábbi események után is felmerült benne.

„Természetesen, különösen ’92 vége után – válaszolta az erre vonatkozó kérdésre. – ’94-re nem volt biztos szerződésem, így nem igazán tudtam csak ülni és nem motorozni. Egészen ’94 elejéig tartott, hogy felépüljek a balesetből. ’93-ban úgy motoroztam, hogy a lábamból folyt a genny, de folytatnom kellett. A fájdalom elviselhető volt, és még mindig úgy éreztem, hogy van egy befejezetlen ügyem. Ilyen lábbal nyertem egy versenyt. A hátsó féket már nem tudtam használni, mivel a bokámban összeforrtak [a csontok]. A hátsó féket a hüvelykujjam alá tették, és megnyertem egy futamot azzal a lábbal, amely nem gyógyult be, és húsz fokos szögben volt. Tudtam, hogy ha elég erős leszek, nyerhetek. Ez volt az egyetlen dolog, ami miatt folytattam. Az agyam hátsó zugában [viszont] azt kérdeztem, hogy »mit csinálok?«. ’89-től ’99-ig tíz szezont teljesítettem, tehát huszonöt év telt el azóta. Abban a pillanatban semmi más nem számított.”

Aggasztó jelek az Apriliánál, Aleix Espargaró a kiesését okozó probléma megoldását sürgeti

0

Aleix Espargaró kijelentette, minél hamarabb megoldást kell találni az Indiai Nagydíj hétvégéjén felmerült gondokra. Csapattársa, Maverick Viñales a rosszul sikerült rajt ellenére elégedett volt.

Katasztrofális hétvégét zárt Aleix Espargaró Indiában. A spanyol versenyzőnek már az időmérőn sem ment jól, hiszen csak a tizedik helyet szerezte meg, ráadásul a csapatával is konfliktusba került. A Q2 előtt ugyanis túl korán küldték ki, aminek következtében vissza kellett tolni a motorját, ő pedig a garázsban dühöngött a szerelőkkel. Ezért később bocsánatot kért, de a teljesítmény a későbbiekben sem javult.

A sprintfutamon ő maga bukott, így nem szerzett pontot, a főversenyen viszont javíthatott volna. Luca Marini előző napi sérülése miatt a kilencedik helyről indult, ahonnan a hetedik helyig zárkózott fel, ám a 12. körben a motor megadta magát, így fel kellett adnia a küzdelmet. „Kár, hogy így fejeztük be a hétvégét – nyilatkozta. – Nehéz három napunk volt, de mindezek ellenére a legjobb ötért harcolhattam volna, és jól éreztem magam.”

Az Apriliánál hangsúlyozták, hogy nem az erőforrás adta meg magát, ám a probléma így is aggasztó. Espargaró tavaly mindössze 17 ponttal maradt el az akkori listavezető Fabio Quartararótól a távol-keleti, illetve ausztráliai túra megkezdése előtt, ám ezek a futamok borzalmasan sikerültek az olasz gyártónak. Ennek tudatában ez a hétvége egyáltalán nem ad okot az optimizmusra, és a 33 éves pilóta is megoldást sürget.

Bezzecchi agyonverte a mezőnyt Indiában, Bagnaia bukásával újra nyílt lett a világbajnokság

„Hirtelen jött a probléma – fogalmazott. – A hétvége során észrevettem, hogy nagyon meleg volt a motor, és ez korábban már okozott nekünk gondokat. Ezt ki kell elemeznünk, mert olyan futamok következnek, amelyek során magas lesz a hőmérséklet. Nincs sok időnk, de bízom benne, hogy az Aprilia csapata képes lesz megoldani a problémákat.”

Espargaró jelenleg az ötödik helyet foglalja el a bajnokságban, 32 ponttal lemaradva az előtte lévő Brad Bindertől. Maverick Viñales ennél valamivel rosszabbul áll, hiszen 22 pont, illetve két pozíció választja el csapattársától, az indiai hétvégén viszont ő lehetett sokkal elégedettebb. A 28 éves motoros mindkét futamon nyolcadik lett, vasárnap azok után, hogy az első kanyarból pechesen jött ki.

„Az első kanyarban kénytelen voltam szélesre menni, és az utolsó helyen találtam magam – idézte fel a történteket. – Onnantól kezdve elkezdtem visszazárkózni, folyamatosan a határon voltam. Mindenesetre rendkívül boldog vagyok, mert remekül éreztem magam a motoron. Rengeteget fejlődtünk a hétvége során. A bemelegítő edzésen megtaláltuk azt a beállítást, amellyel keményen tudtam fékezni. Pontosan ezzel küszködtünk a legtöbbet itt, Indiában, és a futamon voltunk a legjobbak a hétvégén. Tényleg azt gondolom, hogy úgy hagyjuk el Indiát, hogy hatalmas lépést tettünk előre.”

Ijesztő egyéni csúcsot állított fel az indiai hőségben a sérülésből nemrég visszatért Pol Espargaró

0

Pol Espargarónak különösen nagy nehézséget okozott az Indiai Nagydíj teljesítése, mivel a szezon elején elszenvedett súlyos sérülése miatt még mindig nincs tökéletes fizikai állapotban. A félelmetes pulzust produkáló versenyző indítványozta, hogy jövőre más időpontban rendezzék meg ezt a futamot.

Pol Espargaró az ötödik futamhétvégéjét teljesítette az Indiai Nagydíjon, amióta visszatért a portimãói idénynyitón elszenvedett súlyos sérüléséből, és mind közül egyértelműen ez volt a legnehezebb. A spanyol pilóta a szezon során harmadik alkalommal szerzett pontot, miután a tizenharmadik helyen ért célba, amivel nem volt igazán elégedett.

„Szerintem ez volt életem egyik legnehezebb versenye – nyilatkozta. – Nagyon kemény hétvége volt, és nem vagyok túl elégedett az eredménnyel, mert nem voltam olyan gyors. Mindenesetre eljutottunk a futam végéig, és ez volt a cél, mert még nem vagyok olyan fizikai állapotban, hogy ilyen körülmények között versenyezzek. Ha azt nézzük, hogy [ilyen helyzetben] mire vagyok képes, és hol tudok célba érni, akkor ez biztató a jövőre nézve.”

Espargaró az elképesztő hőségre utalt, amely a mezőny tagjait fogadta a Buddh International Circuiten. Mindez más pilótáknak is gondot okozott, elég csak megnézni, milyen állapotban volt Jorge Martín a leintés után, pedig neki nem volt ilyen hosszú rehabilitációja. Espargarónak viszont igen, és ez jól láthatóan nagyon igénybe vette a testét.

Martín a futam végére szinte kiszáradt, orvosi segítségre volt szüksége

„Figyelembe véve a sérülés miatti hosszú kihagyásomat, nem különösebben éreztem jól magam a motoron – fogalmazott. – Gyengének éreztem magam, és sok időt vesztettem a fizikai állapotom miatt. Néhány tizeddel rosszabb köridőket kellett teljesítenem, különben nem értem volna el a kockás zászlóig. A pulzusom 198-ra emelkedett a futam alatt, amit még soha életemben nem értem el, még akkor sem, amikor a végsőkig hajtottam magam a motoron. Meglepett és sokkolt a dolog. Nyilvánvalóan nehéz volt elegendő oxigént pumpálni a vérbe. A kigyorsítás ilyen körülmények között rendkívül megerőltető volt.”

Mindez ráadásul azok után történt, hogy mind a MotoGP-ben, mind a két kisebb kategóriában lerövidítették az eredetileg megszabott versenytávot. Espargaró kiemelte, hogy bár más sportágakban is előfordul, hogy a résztvevőknek embertelen körülményekkel kell megküzdeniük, a motor által generált hő az ő helyzetüket még inkább megnehezíti. A 32 éves pilóta indítványozta, hogy jövőre másik időpontban térjenek vissza a pályára, amely egyébként kifejezetten élvezetes, mert most teljesen kikészült.

„Két napra mindenképpen szükségem van ahhoz, hogy kiheverjem ezt a versenyt – jelentette ki. – A szálloda edzőtermében talán óvatosan pedálozhatok, csak hogy aktívan tartsam a testem. Nem tudok rendesen edzeni, amíg ez a tengerentúli túra véget nem ér. A 2024-es előszezonban szeretném végre visszaállítani a korábbi fizikai állapotomat.”

Ahogyan arra Espargaró is utalt, a következő öt forduló mindegyikét a Távol-Keleten vagy Ausztráliában rendezik. Ezek közül ráadásul akad, amelyik kifejezetten közel van az Egyenlítőhöz: a GasGas pilótája nem tartja kizártnak, hogy amennyiben Malajziában hasonló körülmények várják őket, akkor az ottani futamot is le kell rövidíteni. A mostani futamot mindenesetre sikeresen teljesítette, és ezt a csapatánál is értékelik.

Bezzecchi agyonverte a mezőnyt Indiában, Bagnaia bukásával újra nyílt lett a világbajnokság

„Polnak az volt a célja, hogy befejezze a versenyt, és elhozzon néhány pontot, ezt pedig sikerült is elérnie, de fizikai szempontból ez volt pályafutása egyik legnehezebb hétvégéje – kezdte Nicolas Goyon, a GasGas csapatmenedzsere. – Ő nincs százszázalékos [állapotban] az ilyen nehéz körülmények között. Szenvedett, de behozta a motort a célba. Az egész csapat szeretné megköszönni neki ezt a hatalmas erőfeszítést.”

Mir messze a legjobb futamát teljesítette idén, de azt hitte, ez is fájdalmasan ér véget

0

Joan Mir szerint ő és a csapata is nagyszerű munkát végzett az Indiai Nagydíj hétvégéjén, amelynek főfutamát az ötödik helyen zárta. A spanyol versenyző egy ponton azt hitte, ezt a viadalt is fel kell adnia, és kijelentette, a probléma nélkül akár a dobogós helyen végző ellenfeleivel is harcolhatott volna.

Joan Mir idei és egyben a Hondánál töltött időszaka messze legjobb hétvégéjét zárta. A 26 éves pilóta az ötödik helyet szerezte meg az időmérőn, és mind a sprintfutamon, mind a főversenyen jó volt a tempója. Előbbin végül bukott, utóbbin viszont az ötödik helyet szerezte meg, és ha kicsit szerencsésebb, akár a dobogóért is harcolhatott volna.

Végül ötödik hely lett belőle, de az idény korábbi szakaszában erről is csak álmodozhatott. A mióta a szezonnyitó Portugál Nagydíjon a tizenegyedik lett, idáig nemhogy pontot nem szerzett, de a célba érés is csak Montmelóban sikerült neki. A mindenki számára ismeretlen indiai pályán viszont megtört a jég, ami nyilvánvalóan nagy örömmel töltötte el.

„Nagyszerű verseny volt – nyilatkozta Mir. – Nagyon elégedett vagyok a hétvégi teljesítményünkkel, az ötödik helyezés pedig természetesen nagy előrelépés számunkra. A csapat és én is remek munkát végeztünk, hogy jobban megértsük a motort [abban a tekintetben, hogy] hogyan kell összerakni a köridőt ezen a hétvégén, hogyan kell gyorsan menni.”

Bezzecchi agyonverte a mezőnyt Indiában, Bagnaia bukásával újra nyílt lett a világbajnokság

Persze hozzá kell tenni, hogy a Mir előtt haladók közül előbb Marc Márquez, majd Francesco Bagnaia is elesett. A 2020-as idény világbajnoka ugyanakkor elárulta, hogy a verseny egy pontján vibrációt tapasztalt, és egy ideig azt hitte, most is csak a szomorúság jut majd neki osztályrészül. Végül nem így lett, de emiatt nem harcolhatott Jorge Martínnal és Fabio Quartararóval a dobogós helyekért, sőt, Brad Binder is megelőzte, amikor kis híján ismét bukott.

„A futam végén volt egy apró gond, amelynek következtében lemaradtam Fabiótól, és visszaestünk – magyarázta. – A hátsó abroncstól elindult egy vibráció. Azt hittem, nem tudom befejezni a versenyt, aztán mintha kicsit eltűnt volna. Szóval ez valamelyest meghatározta a futamunk második részét. Őszintén szólva úgy gondolom, hogy közel tudtunk volna kerülni Jorgéhoz és Fabióhoz. A végén aztán képesek voltunk nyomni, és megpróbáltuk elkapni Bindert, miután majdnem elestem. Ez egy nagy mentés volt. De igen, összességében nagyon szép futam volt, és élveztem az Indiában töltött időt. Folytassuk így Japánban!”

Mir egészen idáig a huszonhatodik helyen állt az összetettben, és csak Stefan Bradlt, a pont nélküli Iker Lecuonát, valamint a misanói időmérőre, illetve futamokra még csak kvalifikálni sem tudó Takahasi Takumit előzte meg a tabellán. Mostani eredményének köszönhetően viszont egészen a huszonkettedik helyig jött előre, és 16 egységével immáron nem ő, hanem a 11 pontos Pol Espargaró az utolsó az állandó pilóták közül.

Marc Márquez már meghozta a döntését a jövőjéről?

0

Marc Márquez leszögezte, világos elképzelései vannak a jövőjét illetően, vagyis könnyen lehet, hogy már meghozta a döntését. Annak viszont nem tulajdonított agy jelentőséget, hogy Motegiben találkozik a Honda japán vezetésével.

Továbbra sem került pont a Marc Márquez jövőjével kapcsolatos kérdésre, de a legutóbbi hírek alapján úgy tűnik, hogy most már nagyon közel van a válasz. Az Indiai Nagydíj hétvégéjén ugyanis olyan hírek röppentek fel, hogy a spanyol versenyző elhagyja a Hondát, és a Gresinihez igazol, ahol öccsével, Álex Márquezzel fog egy csapatnál versenyezni 2024-ben.

Készülőben a szenzáció: Marc Márquez elhagyja a Hondát?

A beszámolók szerint Márquez több csapattal is tárgyalt az elmúlt időszakban. A KTM-re azonban legkorábban 2025-ben ülhet fel, hiszen már így is túl sok versenyzőjük van a jövő évre. Könnyen lehet, hogy pont ezért akar csupán egyéves szerződést kötni a következő istállójával, és állítólag ez az, amiért a Pramac nem jött össze neki. Sajtóértesülések szerint ugyanis a felek felvették a kapcsolatot, de az olasz istálló ragaszkodott a kétéves megállapodáshoz.

Márquezt természetesen megkérdezték a jövőjével kapcsolatban. Korábban úgy fogalmazott, hogy három opció van a fejében, mostani szavai alapján viszont nagyon úgy tűnik, hogy sikerült választania. „Világos elképzeléseim vannak, tudom, hogy mit keresek – nyilatkozta az olasz Sky-nak. – A pályán száz százalékot adok, és továbbra is a legjobbamat fogom nyújtani, amíg Hondát vezetek, mert annyira sokat adtak nekem.”

Amennyiben az információk helytállóak, úgy vélhetően a Japán Nagydíj után jöhet a bejelentés. Márquezt ugyanis 2024-ig köti szerződés a Hondához, így a feleknek meg kell egyezniük, hogy milyen körülmények között bontják azt fel. Erre pedig aligha van jobb alkalom, mint a motegi hétvége, ahol Márquez személyesen mondhatja el a Honda japán vezetésének, hogy el akarja hagyni a gyártót.

A nyolcszoros világbajnokot erről is faggatták, és ő nem is tagadta, hogy le fog ülni a gyártó első embereivel. Azonban igyekezett kicsinyíteni ennek az eseménynek a jelentőségét. „Mi van abban, ha Motegiben lesz egy találkozó a japán vezetőkkel? – kérdezett vissza. – Már sok találkozót tartottunk, a lényeg az, hogy keresik a megoldást, hogy egy jobb projektet hozzanak létre.”

Marc Márquez továbbra is titkolózik: Mindenki számára a legjobb megoldást keresem

A Honda az Amerikai Nagydíj óta mindenképpen a legjobb hétvégéjét teljesítette Indiában. Márquez a sprintfutamon harmadik lett, és könnyen lehet, hogy vasárnap is az első háromban végez, ha nem esett volna el. Csapattársa, Joan Mir az ötödik pozíciót érte el, és az LCR Hondák is pontot szereztek. Mindez azonban már aligha befolyásolja a 30 éves pilóta döntését, akármi is legyen az.

Marinit megműtötték, majd üzent a visszatéréséről

0

Luca Marini sikeres operáción esett át, miután az Indiai Nagydíj sprintfutamán kulcscsonttörést szenvedett. Az olasz versenyző a közösségi médiában üzent követőinek.

Luca Marini számára borzalmasan végződött az Indiai Nagydíj hétvégéje, ráadásul idő előtt be kellett fejeznie a történelmi fordulót. A VR46 pilótája ugyanis a sprintfutam rajtja után ütközött Marco Bezzecchivel, és ő volt az, aki pórul járt. Csapattársával ellentétben ugyanis elesett, majd később kulcscsonttörést állapítottak meg nála, így haza kellett utaznia.

Miközben Bezzecchi másnap megnyerte a versenyt, Marinit aznap műtötték meg. A beavatkozás sikeresnek bizonyult, és nem sokkal később már a közösségi médiában üzent. „És ez is megvan – írta saját Instagram-oldalán, ahol két képet is mellékelt az operáció utáni időszakból. – Köszönet dr. [Giuseppe] Porcellininek és csapatának. Nem ez a legjobb időszakom, de kezdjük el a visszaszámlálást, hogy minél hamarabb újra nyeregbe szállhassak. Hamarosan találkozunk, MotoGP!”

Ami biztos, hogy az ezen a hétvégén esedékes Japán Nagydíjat kénytelen lesz kihagyni. Amikor pedig visszatér, akkor sem lesz ideális hétvégéje, és nem csak az esetleges fájdalom miatt. A sportfelügyelők ugyanis úgy döntöttek, hogy két hosszú körös büntetéssel sújtják a 26 éves motorost, amiért balesetet okozott.

„Ez egy olyan típusú versenybaleset, amely akkor történhet meg, amikor két versenyző az első helyeken küzd – magyarázta Pablo Nieto, a VR46 csapatmenedzsere. – Nagyon sajnáljuk, azért is, mert Luca bal oldali kulcscsonttörést szenvedett. A legjobbakat kívánjuk neki, és várjuk, hogy minél hamarabb a pályán láthassuk, hogy továbbra is a legerősebb srácokkal küzdhessen ezen a szinten.”

Marini jelenleg a bajnokság nyolcadik helyén áll 135 egységgel a neve mellett, és szerencséjére viszonylag kényelmes, 26 pontos előnnyel rendelkezik a közvetlenül mögötte álló Jack Millerrel szemben, aki ráadásul borzasztó formában van. Kiesése a csapatok közötti világbajnokságot illetően lehet fájdalmas, hiszen így a Pramackal szembeni 53 pontos hátrány minden bizonnyal növekedni fog. A gyári Ducatival szemben 56 egységnyi az előny, de Enea Bastianini Motegiben sem lesz ott a motoron.