back to top
2025. július 13. 00:24
Kezdőlap Blog Oldal 357

„Katasztrofálisan” teljesített, ez adta meg Bastianininek a végső lökést a kulcsfontosságú döntéshez

0

Enea Bastianini elárulta, mi az, ami a leginkább hátráltatta őt a Ducati idei motorján. Az olasz pilóta arról is beszélt, hogy minek a hatására hozta meg azt a döntést, melynek révén váratlanul megnyerte a Maláj Nagydíjat.

Enea Bastianini szezonja összességében csalódást keltően alakult. Az olasz versenyző az idény előtt nagy reményekkel igazolt át a gyári Ducatihoz, de végül csak a tizenötödik helyet szerezte meg 84 ponttal, és ő lett az utolsó a bolognai gyártó állandó pilótái közül. Mindez leginkább az év során elszenvedett két sérülésére vezethető vissza, de nem ez volt az egyetlen gondja.

Bastianini ugyanis sokszor akkor sem ment jól, amikor teljesen egészséges volt, és a fizikai állapota is többé-kevésbé rendbe jött. A 26. születésnapját jövő hét pénteken ünneplő motorosnak a versenygép specifikációját tekintve két évet kellett ugrania, hiszen tavaly még a 2021-es Desmosedicit vezette a Gresininél, idén viszont már a 2023-asat, és a kettő között bizonyos szempontból nagy volt a különbség.

„Tudom, hogy a tavalyi motor egyik legnagyobb erőssége [a kanyarbejárat] volt, és ezt nálam az idei évre elvesztettük – nyilatkozta. – Azonban ha megnézzük Jorge Martínt, láthatjuk, hogy ő a legerősebb. Ez a vezetési stílustól függ. Nekem és Pecco [Bagnaiának] más a stílusunk, de Jorgéhoz vagy egy másik versenyzőhöz képest közelebb vagyunk [egymáshoz]. Próbáltam néhány módosítást végrehajtani, de fontos, hogy alkalmazkodjunk a motorhoz. Ez a motor DNS-e, én pedig elfogadtam, hogy ehhez a motorhoz erre az évre meg [kell] változtatnom a vezetési stílusomat. A következőre valami mással kell visszatérnünk, hogy erősebbek legyünk.”

Bastianini arról is beszélt, hogy a motor melyik része okozta neki a legnagyobb nehézséget. „Számomra a motorfék alapozza meg az érzetet – fogalmazott. – [Azonban] sokszor módosítottunk a motorféken, és semmi sem változott. Az [idei] motorblokk nekem kicsit más. A motor többi része nagyon hasonlít a tavalyira. A mérnökök viszont azt mondták, hogy inkább ezt használjam.”

Egy korábbi segítséget is meghálált Bagnaiának a váratlanul feltámadó Bastianini

Bastianini egyetlen kiugró eredménye a Maláj Nagydíjon aratott győzelme volt, ami szinte mindenkit váratlanul ért, figyelembe véve, hogy addig a pontig a nyolcadik hely volt a legjobb eredménye főfutamon. Az olasz versenyző már az időmérőn megszerzett harmadik pozíciója után elmondta, hogy azon a hétvégén hüvelykujjal használta a hátsó féket, ami sokat segített.

„Thaiföld után, amikor megláttam az adatokat, különösen Jorge adatait, aki nagyon sok hátsó féket [használt], és rendkívül kiegyensúlyozott volt, azt gondoltam, hogy »rendben, próbáljuk meg« – utalt arra a mozzanatra, amely megadta neki a végső lökést. – A fékezésem ugyanis idén katasztrofális [volt], mindig nehéz volt megállítanom a motort. Nagyon ideges voltam, és minden körben más íven mentem, Malajziától kezdve pedig nem. Ez egy nagy változás. Az alkalmazkodás nem egyszerű. Teljesen más, mint ha az ember a lábát használná, de körről körre javultam. Ezzel a motorral általában nehéz volt stabilan fékezni és minden körben ugyanúgy bevenni a kanyart. Néha szélesre mentem, néha szűken, ezzel a hátsó fékkel pedig sokkal könnyebb volt. Jobban lehet módosítani [az ívet]. Lábbal az ember nem igazán precíz. Malajziától kezdve pedig tettünk egy lépést.”

Persze ilyenkor felmerül a kérdés, hogy Bastianini miért nem hozta meg korábban ezt a döntést, hiszen az egész idényben küszködött ezzel, már amikor tudott versenyezni. Ugyanakkor egy ilyen horderejű döntést nyilvánvalóan nehéz meghozni, és fejben nagyon ott kell lenni, amikor az ember megteszi az első köröket az új beállítással.

„Az embernek fel kell készülnie mentálisan, mert ez egy nagy változás – fogalmazott az ötszörös MotoGP-futamgyőztes. – A versenymérnököm pedig kijelentette, hogy »rendben, ha használod, az jobb, ha nem, akkor ne aggódj!«. [Malajziára] viszont csak az járt a fejemben, hogy »nem, használnom kell. Láttam a különbséget az adatok között, és ebben az irányban akarok javulni.« És ez volt a helyes döntés.”

Acosta elhagyja a márkát, amely „megmentette a pályafutását”

0

Pedro Acosta bejelentette, hogy eddigi világbajnoki karrierjével ellentétben jövőre már nem az MT Helmets sisakjait használja. A MotoGP 2024-es újonca állítólag az Alpinestars-zal kötött szerződést.

Pedro Acosta saját közösségi oldalain jelentette be, hogy jövőre már nem az MT Helmets sisakját fogja viselni. A spanyol versenyző már akkor a Murciában található cartagenai székhelyű vállalattal állt szerződésben, amikor 2021-ben bemutatkozott a gyorsaságimotoros-világbajnokság mezőnyében, vagyis a spanyol vállalat mindkét vb-címének részese volt.

Az MT Helmets időközben ráadásul még inkább jelent lett a két kisebb kategóriában. Idén a Moto3-ban MT Helmets – MSi néven indult egy csapat, amely az istállók között a kilencedik helyen végzett, és az Indonéz Nagydíjon Diogo Moreira révén futamgyőzelmet szerzett. A spanyol alakulat jövőre a Moto2-ben is részt vesz Sergio Garcíával és Ogura Ajjal, a Boscoscuro motorjait használva, de a MotoGP gazdaságilag nem finanszírozható, így Acostának segítettek kinyitni a királykategória ajtaját, de oda már nem lépnek be vele együtt.

„Ma elbúcsúzom a márkától, amely megmentette a sportolói pályafutásomat – írta ki szombaton a kétszeres világbajnok a közösségi oldalaira. – Fáj, hogy pont akkor távozom, amikor felkerültem a MotoGP-be, de tényleg hiszem, hogy ez a két út újra össze fog érni, és egy napon hazatérek. Ez csak idő kérdése. Amikor a FIM CEV-ben versenyeztem, ők hittek bennem, és bármiféle probléma nélkül gondoskodtak mindenről, amire szükségem volt. Az igazság az, hogy mindent megtettek értem, hogy eljussak a világbajnokságra, és ma egy olyan sisakkal távozunk, amely két világbajnoki címet és sok győzelmet szerzett. Nagyon megnyugtató most látni ezt a fejlődési ívet, amelyet együtt jártunk be.”

Acosta pár órával azután fogalmazta meg ezt az üzenetet az X-en és az Instagramon, hogy Cartagenában, a sisakgyártó központjában járt, hogy elbúcsúzzon a cég munkatársaitól, és megköszönje neki, amit érte tettek. A 19 éves motoros érezhetően nagyon hálás a murciai vállalatnak azért, ahova eljutott.

„Nagyon különleges volt a búcsúbuli – folytatta. – Mindig is nagyon érzelmes volt eljönni az MT központjába, de ezúttal még inkább az volt. Nagyon sokan vannak itt, és a legtöbben tizenöt éves korom óta ismernek. Így vagy úgy, de mindannyian kivették a részüket abból, hogy ez a sisak a világbajnokságon legyen, és hogy elérjük azokat a sikereket, amelyeket együtt elértünk. Igazi büszkeség számomra, hogy ezt az öt évet az MT Helmetsnél töltöttem, és nagyon jó volt így elbúcsúzni mindenkitől Cartagenában. Köszönöm mindenkinek!”

Hogy Acosta hova „igazol”, azt egyelőre nem jelentette be, de a Motorsport.com spanyol kiadása úgy tudja, hogy az Alpinestars-zal kötött szerződést novemberben, miután jó néhány másik márka is megkörnyékezte. Az olasz vállalat kifejezetten népszerű a spanyol motorosok körében, de elsősorban a ruhák és más egyéb felszerelések tekintetében. Az idei évig ugyanis nem gyártottak olyan fejvédőt, amelyet a FIM elfogadott, de ez 2023-ra megváltozott, és azóta Jorge Martín, valamint Jack Miller is az ő sisakjukat használja.

Nem Marc Márquez, hanem Bagnaia és Martín a mérce a Ducatinál Bezzecchi szerint

0

Marco Bezzecchi kijelentette, összességében elégedett a szezonjával, a futamgyőzelem pedig megváltoztatta a szemléletét. a VR46 versenyzője arról is beszélt, miért maradt jelenlegi csapatánál, illetve úgy véli, Francesco Bagnaia és Jorge Martín jelentik a referenciát a Ducatinál.

Marco Bezzecchi a második szezonját teljesítette idén a MotoGP-ben. Az olasz pilótának egyértelműen sikerült előrelépnie a debütáló idényéhez képest, hiszen többek között három vasárnapi futamgyőzelmének köszönhetően a tabella harmadik helyén zárt. Ezzel ő lett a legjobb motoros, aki nem gyári gépen versenyzett, hiszen a második Jorge Martín szintén idei Ducatit hajtott.

Ha egyetlen negatívumot kell kiemelni a 25 éves versenyző idényével kapcsolatban, akkor az mindenképpen az lenne, hogy indiai győzelme után meglehetősen beleszürkült a mezőnybe. Mentségére szóljon, hogy időközben eltörte a kulcscsontját, és az is csodaszámba ment, hogy Indonéziában el tudott indulni. „Egyértelműen többet értem el, mint amire számítottam – értékelte szezonját a La Gazzetta dello Sportnak adott interjújában. – Nem tudok nem elégedett lenni. Őszintén szólva a végén szerettem volna jobban teljesíteni. A vállam nem segített, de büszke vagyok arra, amit elértem.”

A bajnoki címet izgalmas csatában behúzó Francesco Bagnaián kívül Bezzecchi volt az egyetlen, aki két hétvége között vezetni tudta az összetettet. Ez nagyban volt köszönhető az idény második főversenyén, az Argentin Nagydíjon aratott győzelmének, amely az olasz pilóta első diadala volt a királykategóriában, így mindenképpen különleges helye van az emlékei között.

„A győzelem megváltoztatja az ember szemléletét – fogalmazott, majd kifejtette, mire gondol. – Más lelkiállapotot, nyugalmat ad neki. Ekkor ugyanis rájön, hogy sikerülhet. Ugyanakkor az első győzelem csak egyszer születik meg, onnantól kezdve meg kell próbálni mindig olyan erősnek lenni, mint azon a napon.”

Rendezte nézeteltérését Marc Márquez és Bezzecchi? – a két fél másképp gondolja

Bezzecchinek az első félszezonban nyújtott teljesítményét látva komolyan felmerült, hogy gyári motort kap. A gyári istálló lehetősége nem volt reális, ahogyan az sem, hogy a Ducati a VR46-nak 2024-ben legalább egy jövő évi Desmosedicit biztosít. Az egyetlen esély tehát az lett volna, ha a Pramachoz igazol, de végül úgy döntött, marad Valentino Rossi alakulatánál.

„Ahogyan mindig is mondtam, sokat gondolkodtam, morfondíroztam ezen – jelentette ki. – A döntésem részben szívből, részben az eszemből jött. Jól érzem magam ott, ahol vagyok, de a választás nyilvánvalóan az eredményeimhez kötődik. Pályafutásom során mindig jobb eredményeket értem el, ha elégedett voltam a csapattal.”

Bezzecchi hozzátette, bízik benne, hogy a jövőben lesz helye a gyári csapatnál. Jelenleg viszont meg kell elégednie a 2023-as motorral, ahogyan Marc Márqueznek is, aki tizenegy év után elhagyja a Hondát, és a Ducati egy másik szatellitcsapatához, a Gresinihez igazol. Leendő márkatársa szerint azonban ez nem sok mindenen változtat házon belül.

„A valóság az, hogy továbbra is nyolcan vagyunk – reagált arra a felvetésre, hogy így több igazán versenyképes motoros lesz a gyártónál. – A Ducatinál már van világbajnok és második helyezett. Bagnaia és Martín a vitathatatlan referencia. Mindenesetre nem lesz könnyű. Persze Márquez nagyon erős.”

Marc Márquez üzenete a Hondának: Jó végsebesség nélkül nem lehet a bajnoki címért harcolni

0

A Hondától távozó Marc Márquez szerint a japánok motorjának az egyik legnagyobb problémája az alacsony végsebesség. Ez volt az egyik oka annak is, hogy a nyolcszoros világbajnok több alkalommal más versenyzők követésére adta a fejét az időmérők során.

Marc Márquez tizenegy év után eligazol a Hondától. A spanyol versenyző az elmúlt években sokat küzdött a motorral, de így sem volt mindig egyértelmű, hogy távozik szeretett csapatától, amellyel legnagyobb sikereit aratta. Azt, hogy végül mégis a Gresini mellett döntött, sok tényező befolyásolhatta, köztük az RC213V nem túl kiemelkedő végsebessége is.

„Köszönet mindenért!” – könnyek között búcsúzott el Marc Márquez a Hondától (videó)

„Nagyon nehéz volt más versenyzők ellen küzdeni [magas] végsebesség nélkül. Az [előszezoni tesztek során] kisebb aerodinamikai elemeket használtunk. Mostanra már nagyobbakra váltottunk, és a végsebességünk kisebb lett. Természetesen több lóerőre lenne szükségünk a motortól, ha intenzívebben használjuk az aerodinamika által nyújtott lehetőségeket” – mondta Márquez.

„Versenyzőként én a legjobbamat próbálom nyújtani a pályán, és a lehető leghasznosabb észrevételekkel segíteni a Hondát, megpróbálok segíteni nekik abban, hogy megtalálják a jövőbe vezető utat. Nemrég egyértelművé tettem számukra, hogy »végsebesség nélkül egyetlen szériában sem lehet a bajnoki címért harcolni«. Minden alkalommal, amikor végigmentünk az egyenesen, akkor veszítettem egy pozíciót, szóval ez így nem egyszerű. Nagyon sokat kell még dolgozniuk, de ennek tudatában is vannak, és azt hiszem, hogy a jövőben képesek lesznek megoldani ezt a problémát.”

A táblázatban a versenyzők által a katari időmérőn és a sprinten elért legmagasabb sebességeket találhatóak. Ezen a hétvégén a sérült Álex Rins helyett Iker Lecuona ült a motorra, Aleix Espargaró és Miguel Oliveira neve mellett pedig azért csak az időmérőn elért sebességük látható, mert a sprint első körét egyikük sem fejezte be emlékezetes bukásuk miatt. Az értékeket az időmérős sebességek alapján rendeztük sorba, de ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy ezeket nem ugyanazon az etapon belül érték el, így a körülmények eltérőek lehettek.

Versenyző Motorgyártó Az időmérőn elért legnagyobb sebesség A sprinten elért legnagyobb sebesség
Luca Marini Ducati 347 km/h 349,5 km/h
Miguel Oliveira Aprilla 346 km/h
Jorge Martín Ducati 345 km/h 351,7 km/h
Marco Bezzecchi Ducati 345 km/h 351,7 km/h
Joan Mir Honda 345 km/h 349,5 km/h
Jack Miller KTM 345 km/h 347,2 km/h
Enea Bastianini Ducati 345 km/h 347,2 km/h
Pol Espargaró GasGas 344 km/h 354,0 km/h
Fabio Quartararo Yamaha 343 km/h 352,9 km/h
Brad Binder KTM 343 km/h 351,7 km/h
Iker Lecuona Honda 343 km/h 350,6 km/h
Fabio Di Giannantonio Ducati 343 km/h 350,6 km/h
Augusto Fernández GasGas 343 km/h 349,5 km/h
Francesco Bagnaia Ducati 343 km/h 347,2 km/h
Álex Márquez Ducati 342 km/h 347,2 km/h
Aleix Espargaró Aprilla 341 km/h
Maverick Viñales Aprilla 341 km/h 354,0 km/h
Johann Zarco Ducati 341 km/h 351,7 km/h
Marc Márquez Honda 341 km/h 349,5 km/h
Nakagami Takaaki Honda 341 km/h 343,9 km/h
Franco Morbidelli Yamaha 338 km/h 348,3 km/h
Raúl Fernández Aprilla 338 km/h 342,8 km/h

Forrás: MotoGP.com

Az elmúlt időszakban Márquez sok kritikát kapott azért, mert egy-egy versenyzőt követve próbált meg minél jobb eredményt elérni az időmérőkön. Ez a Holland TT-n olyan következménnyel járt, hogy a spanyol pilóta egy vétlen helyzetben nekiment Enea Bastianininek, aki éppen a szélárnyékot nyújtotta neki. A 30 éves versenyző leszögezte, egyáltalán nem játékból megy a többiek után, a motorjának van erre szüksége.

„Egyenesen és őszintén megmondom: amikor egyedül mentem, akkor egy másodperccel lassabb voltam. Ez a motor a szélárnyékban egy másik motorrá válik. Megértem, hogy az emberek folyton az kérdezgetik, »miért mindig [valakit] követ?« Bár korábban engem is számtalan versenyző követett már, és ha csak magadra koncentrálsz, akkor ez nem igazán tud megzavarni.”

Marc Márquez szerint nemcsak ő, hanem a Honda is jól jár a távozásával

„Azonban [a 2023-as Hondával] még Joan Mir is minden edzésen valakinek a szélárnyékát kereste, pedig ő tavaly a Suzukival sohasem követett másokat. Ebből a szempontból a Hondának muszáj lesz fejlődnie, hiszen egy-egy hétvégét meg lehet azzal menteni, hogy követsz valakit, de például Malajziában nem találtam [jó szélárnyékot], és ezért a huszadik helyről indultam” – összegezte a problémát a hatszoros MotoGP-bajnok.

Többek között az aerodinamikai elemek és a sebesség kapcsolatát is boncolgatja az az érdekes videó, amelyet a MotoGP tett közzé. A széria Francesco Bagnaia és a Ducati sikerkovács mérnöke, a bolognaiak versenyrészlegének általános igazgatója, Gigi Dall’Igna segítségével szeretné megmutatni a nézőknek az aero jelentőségét. A videó csak angol nyelven érhető el.

A KTM vezére elmondta, mi lehet a guminyomással kapcsolatos problémák oka – nem a Michelin

0

Az idei MotoGP-szezon egyik legtöbbet tárgyalt témája az újonnan bevezetett guminyomásszabály volt. Most Pit Beirer is megszólalt ezzel kapcsolatban, és a német szakember szerint nem a Michelin, hanem az aerocsomagok és a magasságállító eszközök okozzák az előírással kapcsolatos problémákat.

A 2023-as MotoGP-idény második részére vezette be a Dorna a minimális guminyomásra vonatkozó szabályt. Ez az új előírás, illetve a gumibeszállító aztán részben a kiosztott büntetések, részben Jorge Martín katari esete, részben pedig a megfelelő nyomás beállításának nehézsége miatt gyorsan a kritikák kereszttüzébe került. Ez mostanra egészen odáig fajult, hogy nemrég már a Michelin kétkerekű versenyzésért felelős menedzserének egy interjúban kellett megvédenie a cég becsületét.

A Michelin főnökét bántják az „abszurd” kritikák, szerinte sokan nem látják a kiváló eredményeket

A KTM-et birtokló Pierer Mobility AG motorsport-igazgatója, Pit Beirer a SPEEDWEEK.com-nak beszélt erről a sokakat foglalkoztató kérdésről. Beirer többekkel ellentétben nem a Michelint, hanem a királykategóriában mostanában dominánssá váló fejlesztési irányokat okolja a problémákért.

„A guminyomás körüli problémáknak semmi köze az egyes gyártók motorjainak specifikációjához, mivel a Michelin nagyon jó gumikat szállít a MotoGP-be. Gondoljatok csak bele, mekkora terhelés éri egy MotoGP-gép első gumiját, amikor a pilóta 350 km/h-ás sebességről fékez, a hátsó kerék felemelkedik, majd mégis képes befordítani a motort.  A MotoGP-ben elérhető gumik többek között az összetevők, a karkasz [a gumiabroncs teherhordó váza – a szerk.] és a szerkezet szempontjából is az egyik legzseniálisabbnak tekinthetők a versenyzésre készítettek között. Szóval, ha a gumikat gyártó cég azt mondja, hogy »elöl 1,88 bar a biztonsági határ, ennél alacsonyabbra nem akarunk menni«, akkor azt nekünk el kell fogadnunk” –  mondta a német szakember.

„Annak a problémának a forrását, hogy a guminyomást nehezen lehet kontrollálni, máshol kell keresni. Azt gondolom, ennek az egésznek elég sok köze van ahhoz, hogy az aerodinamika szempontjából már majdnem kis versenyautókat építünk. A keresett oka az, hogy nagyon nagyra nőtt az az ablak, amelyben a másik mögött motorozva a levegő már nem képes lehűteni a gumikat. Ez a magasságállító, -csökkentő eszközök miatt alakult így, amelyekről már hónapok óta folyik egy vita. Ezek az eszközök az aerocsomagokkal együtt csak súlyosbítják a guminyomás problémát. Az abroncsokban uralkodó nyomásra vonatkozó előírások és ajánlások az abroncsok feltalálása óta léteznek, nem most találták ezt ki. Bárki, akinek van egy autója otthon a garázsban, az a saját szemével láthatja ezt.”

Korábban felmerült a csapatok részéről, hogy szerintük enyhítené a szabály negatív hatásait, ha valamennyivel csökkentenék a határértéket. Carlos Ezpeleta, a Dorna sportigazgatója kijelentette, hogy beszélni fognak a Michelinnel erről a kérdésről, Beirernek azonban az a véleménye, hogy ezt feleslegesen tennék.

A valóság valahol kettő alatt mozog

„Ha megváltoztatjuk az elfogadott határértéket, akkor mindenki hirtelen újra nagyon gyorsan fog menni, és a gumik majd még az eddiginél is jobban túlhevülnek. Ez ugyanahhoz a légnyomással kapcsolatos problémához vezetne az első guminál, amelynél ma is akár egy tizeddel alacsonyabban lehetne a határ a jelenlegi 1,88 barnál. Folyik is most arról egy vita, hogy le kellene-e vinnünk egy tizeddel a határ az első guminál, vagy sem. Véleményem szerint egyáltalán nem fogja megoldani a problémát, ha megengedjük az egytized barral kisebb nyomás használatát az első gumikban” – nyilatkozta a korábbi motorversenyző.

Elnézést kért nyilatkozata miatt a Moto3-as vb-címet ellentmondásos módon megnyerő versenyző

0

Az idei Moto3-as világbajnok, Jaume Masià interjút adott egy spanyol lapnak. Ebben beszélt az idegessége miatt félresikerült nyilatkozatáról, a csapata által nyújtott segítségről, és azt is jelezte, nem feltétlenül ért egyet azokkal, akik nagyon jó pilótának gondolják riválisát, Szaszaki Ajumut.

Jaume Masià a Katari Nagydíjon biztosította be a Moto3-as bajnoki címet. Az Algemesíből származó versenyző megkérdőjelezhető módon nyerte el a jogot a trófea felemelésére, hiszen a futamon előbb ő, majd csapattársa, Adrián Fernández is kiterelte a pályáról a nagy ellenfelet, Szaszaki Ajumut.

A futam után Masià azt mondta a versenyirányításnak üzenve, hogy „akár tetszik, akár nem, egy spanyol győzött”, mivel azt gondolta, hogy ők megtiltották a csapattársának, hogy kövesse Szaszakit. A Marca újságírója nemrég megkérdezte tőle, hogy pontosan miért is hangzott el tőle ez a mondat, és mit szól azokhoz a kritikákhoz, amelyeket a cím megszerzésének módja miatt kapott.

„Az az igazság, hogy a világbajnokság paddockja tele van spanyolokkal. Ez tagadhatatlan, és éppen ezért sok spanyol van az élmezőnyben is. Azonban még így is hiba volt azt mondanom, csak a pillanatnyi feszültség, illetve a magas adrenalinszintem miatt csúszott ki, és talán azért is, mert félreértelmeztem a versenyirányítás bizonyos lépéseit. Az általuk végzett munka nagyon bonyolult, és nehéz lehet mindig pártatlannak maradniuk. Egy ilyen idegtépő pillanatban egy kis dolog is elég ahhoz, hogy sértve érezze megát az ember, azonban szeretném kihangsúlyozni, hogy semelyik pilótát sem állt szándékomban megsérteni.”

Világbajnokság még a MotoGP, vagy inkább egy olasz-spanyol kupa?

„Szerencsés vagyok, hogy olyan emberek vesznek körül, akik nagyon szeretnek. Egy világbajnoki cím megszerzése húsz versenybe telik, nem csak egyetlen futamon múlik. Azt hiszem, nagyon jó munkát végeztem, és az istállónknál megértettük, mennyire fontos a csapatmunka, segítettük egymást, és ez valami olyasmi, amit látszólag sok csapatnál nem értenek.”

A Leopard Racing versenyzője volt a Honda egyetlen állandó képviselője az élmezőnyben, ellenfelei mind a KTM (a GasGas és a Husqvarna is az osztrákokhoz tartozik) motorjain ültek. Ez érezhetően nagyon beleivódott Masià szemléletébe.  „Nem tudom, mi történt volna velem a számtalan KTM-versenyző között, ha úgy érkeztünk volna meg Valenciába, hogy még [csak] esélyes vagyok a bajnoki címre. Nem szerettem volna ezt megtapasztalni, de vannak ötleteim arról, hogyan alakultak volna akkor a dolgok.”

Jövőre Masià és a nagy rivális Szaszaki is új kihívással néz majd szembe, hiszen mindketten a Moto2-ben fognak versenyezni, tehát egy újabb összecsapás sem elképzelhetetlen közöttük. A spanyol pilóta azonban nem biztos abban, hogy vetélytársa megállja a helyét. „Majd meglátjuk, hogyan megy Ajumunak, vajon tényleg annyira jó versenyző-e, vagy nem, inkább a motornak volt-e köszönhető [a teljesítménye], vagy nem, szóval így majd mindenre fény derül.”

Szaszaki nem gratulál Masià-nak, szerinte szégyenletes módon győzte le őt a spanyol

Masià azonban nem csak másokban, sokszor önmagában is kételkedett a Moto3-ban töltött hat év alatt. A 23 éves pilóta a második legidősebb bajnoka lett a Moto3-nak Albert Arenas után, így egyáltalán nem jött számára egyszerűen a siker. Abban pedig, hogy végül mégis sikerült learatnia a babérokat, óriási segítség volt számára a csapata.

„Természetesen [kételkedtem magamban], a kétségek mindig ott vannak az emberben. Végül is, akiben nincsenek, az … a rajtam lévő nyomás, az idegesség, az Ausztriában vagy a Silverstone-ban történtek után újra megkérdőjeleztem, hogy ez valóban az én évem-e, de a hitem nem tört meg, ahogyan a munkát is folytatni tudtam, és ez el is feledtette az ilyen dolgokat. Az élet akarta úgy, hogy én szerezzem meg a címet.”

„Amikor azt látod, hogy emberek egy csoportja ennyire elhivatottan fejlődni és győzni akar, akkor te sem tudsz nyugodtan aludni, ha nem nyújtottad a százhúsz százalékodat. Folyamatosan erre gondoltam az otthon töltött hétköznapjaim során is. Szerintem mindig az enyém volt a valaha [egy csapat által] felkészített legjobb motor, a gyorsulási problémák és minden egyéb ellenére is. Az enyém volt a legjobb motor, és ebben biztos is voltam, ráadásul a legjobb csapat és a legjobb emberek álltak mögöttem. Ez segített elérni a célt.”

Kanyart neveztek el a botrányos körülmények között bajnoki címet szerző Masià-ról

Kiderült, mikor igazolta le Marinit a Honda, és miért nem Aldeguer érkezett Marc Márquez helyére

0

Luca Marini távozásáról és Fabio Di Giannantonio érkezéséről is elmondta a véleményét Alessio Salucci egy nemrég adott interjújában. A VR46 csapatigazgatója azt is megosztotta a nagyközönséggel, hogy miért nem tudták megszerezni Fermín Aldeguert annak ellenére, hogy őt szerették volna leigazolni a távozó Marini helyére.

A Mooney VR46 a 2022-es szezon óta van jelen a MotoGP-ben, és a kezdetektől Luca Marini és Marco Bezzecchi duója alkotta a pilótapárosukat. Jövőre azonban nagy változások lesznek az istállónál, hiszen a névadó szponzor és Marini is távozik. Alessio „Uccio” Salucci, a VR46 csapatigazgatója a GPOne.com-nak adott interjújában elárulta, bizonyos szempontból nem bánja, hogy a 26 éves versenyző elhagyja őket.

Fontos döntést jelentettek be Rossi csapatánál, változik az istálló neve

„Amióta ez a MotoGP-projekt megszületett, Valentino [Rossi] és én számtalanszor mondtuk már egymásnak, hogy mi azért jöttünk a királykategóriába, hogy az akadémistáinkat bejuttassuk gyári csapatokhoz. Szóval én örülök Luca [eligazolásának], mert ez azt jelenti, hogy továbbra is tartjuk magunkat a projekt eredeti céljához. Bezzecchi esetében azért hajtottunk, hogy ne távozzon, mert nála egy másik szatellitcsapatról volt szó [a Pramacról – a szerk.], de Luca távozása miatt csak örülni tudok, azt leszámítva, hogy novemberben ment végbe ez a történet. Innentől a Honda pilótája lesz, segíteni már nem tudok neki, de örülök [a sikerének]” – mondta elérzékenyülve Rossi gyerekkori jó barátja.

„Véleményem szerint a Honda jól fog vele járni, hiszen ő egy olyan pilóta, aki nem töri sorban a motorokat, keményen dolgozik, és jól érti a körülötte zajló történéseket. Azt hiszem, hogy abban a helyzetben, amiben akkor voltak, nem tudtak volna ennél jobb döntést hozni.”

Lorenzo sok esésre számít Marinitől, szerinte hibát követett el, amikor a Hondához igazolt

Rossi féltestvére 2018 óra erősítette a Doktor csapatát, kapcsolata a VR46-tal tehát régre nyúlik vissza, és ez bizonyos formában az eligazolása ellenére is megmarad majd. „Nem lesz változás a menedzsmentjében, Luca marad a VR46 Akadémia kötelékében.”

Marc Márquez eligazolásának bejelentése után hosszú ideig csak találgatni lehetett, hogy ki lesz az utódja. A Honda végül Marinit választotta, Saluccinak köszönhetően pedig végre kiderült, mikor született meg ez a döntés. „Nekem személyesen Phillip Islanden beszélt először erről, bár már korábban is tudtam valamit, de az csak ilyen bizonytalan dolog volt. Ausztráliában aztán, amikor Luca és én az irodában találkoztunk, elmondta, hogy egy két évre szóló szerződéssel igazol a Hondához, én pedig örömmel fogadtam ezt a hírt.”

Márquez Hondától való távozását október 4-én, Marini érkezését pedig november 27-én jelentették be. Ebben az időszakban számos név felmerült mint a japánok következő pilótája. Salucci beszámolója szerint az Ausztrál Nagydíjon, vagyis október 22-én az olasz pilóta már tudta, hol folytatja a pályafutását. Érdekes, hogy ekkor még az egyik legelismertebb MotoGP-vel foglalkozó újságíró is arról írt, hogy valószínűleg Fabio Di Giannantonio lesz Joan Mir csapattársa, a végső befutó neve csak november 11-én került be először a kalapba.

Di Giannantonio végül a Honda helyett a VR46-nál kötött ki, és így az első olyan pilóta lesz az alakulatnál, aki nem az Akadémiáról került ki. Ez Salucci szerint „újfajta kihívást” fog jelenteni nekik, de nagyon örülnek Diggia érkezésének, aki kifogástalan hozzáállással látott munkához, és a csapattagokra is „nagyon gyorsan jó benyomást tett”.

Sokáig azonban úgy tűnt, hogy Di Giannantonio helyett egy spanyol pilóta húzhatja majd magára a VR46 overálját. Fermín Aldeguerről van szó, aki a Moto2-es szezon egyik legjobbja volt, az utolsó hat futamból négyet megnyert, kettőn pedig a harmadik helyen végzett. Luca Boscoscuro csapatának, a Speed Upnak a versenyzője végül maradt a középső géposztályban, Salucci pedig azt is elmondta, hogy miért.

Nehezen fogadja el a több MotoGP-csapattal is szóba hozott versenyző, hogy helyette döntöttek

„Általánosságban jobban örültem volna egy újoncnak, ráadásul Fermín versenyzése nagyon tetszett nekem. Megpróbáltuk [leigazolni], de Boscoscuro nem akarta elengedni, és igazából ez ennyi is volt. Sohasem voltak igazi tárgyalások, nem beszéltünk átigazolási díjról vagy bármi ilyesmiről, eddig a pontig el sem jutottunk. Diggia azonban nem a B-tervünk volt, hiszen nagyon jól ment, többször is beszéltem vele, és úgy láttam, hogy nagyon szeretne hozzánk csatlakozni. Amúgy pedig akkoriban épp nyílt számára egy másik lehetőség is a MotoGP-ben, szóval semmiképpen sem maradt volna ülés nélkül.”

Egykor még Rossival bulizott, most neki dolgozik

0

Ifjabb Ángel Nieto karaktere erős, könnyen megjegyezhető. Sokan mégis úgy gondolták, inkább nevének köszönhette, hogy a motorsport világában megnyíltak a kapuk előtte. Mára viszont bizonyította, hogy remek menedzser, miután jelenlegi csapatát sereghajtóból feltette a Moto2-es kategória térképére.

Ángel Nieto neve minden motorsportrajongó számára ismert lehet. A világbajnoki címek tekintetében Giacomo Agostini mögött az örökranglista második helyezettje, tizenhárom címével, melyeket jellemzően inkább a kisebb kategóriákban szerzett. Ángel Nieto Jr., avagy Gelete nevét azonban inkább a keményvonalas rajongók zárták emlékezetükbe. A legenda mindkét fia – Ángel Jr. és Pablo egyaránt – motorversenyzésre adta a fejét, és kisebb sikereket ugyan elértek, apjuk lehengerlő teljesítményét azonban nem tudták utánozni. Ettől függetlenül a kétezres évek elején sokan a szívükbe zárták az ifjakat, és roppant kellemes, már-már playboynak tűnő megjelenésük akkoriban mindenkit megdöbbentett. Ifjabb Ángel viszont úgy döntött, felhagy a motorversenyzéssel, és már több mint húsz éve visszavonult, legközelebb pedig akkor találkozhattunk vele ismét a versenypályákon, amikor csapatmenedzserként visszatért. Jelenleg vezető szerepet tölt be a Moto2-es kategória Correos Prepago Yamaha VR46 alakulatában. Miután fivére, Pablo, szintén Valentino Rossi alkalmazásában áll, és az olasz MotoGP-csapatának dolgait egyengeti, beszéltünk a Nieto család Rossihoz fűződő kapcsolatáról, a múltról, valamint jelenlegi feladatiról.

Még a királyt is „megmentette” Rossi barátja, aki nem akarta emlegetni legendás teljesítményét

Guld Péter: Ezzel a családi örökséggel volt bármi más lehetősége az életben a motorsporton kívül?

Ángel Nieto Jr.: Nagyon kedvelem ezt a világot, ebben nőttem fel, ugyanakkor madridi vagyok, ezért a fővárosban sok más impulzus is ért. Sokáig érdekelt az üzlet, és foglalkoztam az aktív pályafutásom után más dolgokkal is a motorsporton kívül, de az élet valahogy visszasodort. Ettől függetlenül nyitott vagyok mindenre, és jelenleg is vannak civil tevékenységeim a világbajnokságon kívül.

GP: Pályafutása során kívülről sokszor tűnt inkább egy kozmopolita playboynak, így meglepett, hogy ismét a paddockban láthatjuk. Mennyire komplikált itt az élet, és mennyire nehéz helytállni?

ÁN: Eléggé, közel sem mennek olyan könnyedén a dolgok, mint az sokaknak tűnhet. A név nem minden. Persze, van egy jól csengő nevem a motorsport világában, az apámat mindenki ismerte, ezért lehet, hogy eleinte könnyebben befogadnak, viszont elég két-három év, hogy kiderüljön, milyen is vagy valójában, így ha kevésnek bizonyulsz, egészen biztosan kiebrudalnak.

GP: Hogy lesz valakiből menedzser egy aktív sportkarrier után?

ÁN: Az én esetemben ez kicsit másként ment. Miután befejeztem a 125-ösök között, egy évet autóversenyeztem levezetésként, majd azt éreztem, szükségem van a teljes elszakadásra. Így otthon voltam néhány évet, és a jövőmön töprengtem, amikor az öcsém, Pablo felhívott és kért tőlem egy szívességet. Szerette volna, hogy pályafutása utolsó évében végig mellette legyek, és vállaljam el a csapatában a vezető szerepét. Mivel nagyon közel állunk egymáshoz, és úgy éreztem, valóban szüksége van rám, úgy döntöttem, elvállalom, hogy együtt zárjuk le a Nieto család történetét. Persze ez az egész mentálisan is megviselt, hiszen tudtam, hogy most minden a búcsúról fog szólni, de valahogy megcsináltuk az évet, én pedig kezdtem egyre jobban érezni magam, és itt ragadtam.

GP: Hogy lettél végül az Aspar Team csapatfőnöke még a királykategóriában, már a ducatis érában?

ÁN: Amikor az édesapám meghalt, Jorge Martínez (Aspar) felhívott, és kérte az engedélyünket, hogy apánk iránt érzett tiszteletből a csapatát róla nevezze el. Természetesen beleegyeztünk, de Martínez még tovább ment, és közölte, hogy nemcsak a névre, hanem egy valódi Nietóra is szüksége lenne, ezért megkért, hogy csatlakozzak hozzájuk. Így kerültem ebbe a pozícióba. A jelenlegibe pedig úgy, hogy az öcsém, Pablo évek óta együtt dolgozik a VR46-tal, így amikor a Yamaha jelezte Rossi csapatának, hogy szeretne egy utánpótlás-alakulatot a Moto2-ben, Pablo és Uccio [Salucci] azonnal bedobta, hogy szívesen elvállalnám a csapatvezetői feladatokat. Így kerültünk végül ide.

Legendás rokonukra emlékezve ünnepelték sikerüket a motoros dinasztia tagjai (kép)

GP: Hogy lett ennyire szoros a Nieto család kapcsolata Valentino Rossival?

ÁN: Ez egész régre nyúlik vissza, amikor még gyerekek voltunk. Apánk együtt versenyzett Graziano [Rossival, Valentino édesapjával], és jóban voltak, majd amikor mi gyerekfejjel versenyezni kezdtünk, feltűnt a Rossi család is, Graziano és Valentino. Persze a két papa azonnal sztorizni kezdett, mi pedig szinte együtt nőttünk fel mind a pályán, mind azon kívül, és barátok lettünk. Sok időt töltöttünk egymásnál a versenyzésen kívül is. Jártunk mi is hozzájuk, de Valentino is gyakran megfordult az ibizai házunkban, hol edzeni és motorozni, hol csak bulizni. Ezért a közöttünk lévő kötelék nagyon erős, és valóban a barátomnak tekintem.

GP: Mi a pontos szerepe csapaton belül?

ÁN: Csapatmenedzserként minden. Az összes szál nálam fut össze, és nekem kell kontrollálnom a dolgokat. Minden alkalmazottnak, szerelőnek, sajtósnak, versenyzőnek velem kell egyeztetnie és beszélnie, és ezeket próbálom kontrollálni. Néha egészen egyszerű, máskor azért kicsit nehezebb. Ha például bukik egy versenyző, nekem kell eldönteni, hogy vegyünk-e új vázat, vagy sem. Van egy költségvetésünk, és arra figyelni kell. Továbbá az én feladatom egyeztetni a Yamahával, és menedzselni velük mindent. De nem szeretem a főnök kifejezést használni, ugyanúgy a csapat tagja vagyok. Sőt, viccesen néha azt is mondom: velem csak eggyel többen vannak. Meg persze én vagyok a csapatmenedzser.

GP: Kijelenthetjük, hogy a csapat, illetve a Yamaha hosszú távú célja egy hasonló inkubátor létrehozása, mint ahogy tette a KTM Aki Ajo segítségével a kisebb kategóriákban?

ÁN: Ennyire talán ne szaladjunk előre, mert nagyon fiatalok vagyunk, és van még hova fejlődni, de tény, hogy szépen alakulnak a dolgok. Manu a szezon második felében nagyon jó volt, és kár, hogy nem tudtuk megtartani, Nozane viszont a Yamaha miatt volt különösen fontos, mert a gyár ragaszkodik hozzá, hogy segítsük az ázsiai versenyzőket. A cél egyértelműen a rendszeres dobogó és a győzelmek, ezért bízunk benne, hogy a feltörekvő versenyzők hamarosan nemcsak állomásként tekintenek ránk, hanem olyan csapatként, amely ugródeszka lehet a MotoGP-be, és győzelemre esélyes. És ha erről még nem is időszerű beszélni, úgy gondolom egy nagyon ígéretes következő szezonnak nézünk elébe.

Quartararo szerint nem minden hétvégén kellene sprintfutamot rendezni a MotoGP-ben

0

Fabio Quartararo úgy véli, nincs szükség sprintfutamra a MotoGP versenynaptárának minden helyszínén. Aleix Espargaró nem gondolja, hogy a magasabb nézőszám és az új formátum között feltétlenül összefüggés van, és kiemelte, hogy bár a versenyzők is leterheltek, a szerelőknek még sűrűbb a menetrend.

Különleges szezon volt az idei a MotoGP-ben, hiszen ebben az évben mutatkozott be a sprintfutam formátuma. Ennek érdekében a harmadik szabadedzést kivették a programból, az időmérőt előbbre hozták, és szombat délután egy, a másnapihoz képest feleannyi körből álló versenyt rendeztek. Mindez azonban nem aratott egyértelmű sikert.

Mivel így minden fordulóban eggyel több olyan esemény volt, amelyen a mezőny tagjainak igazán éles körülmények között kellett hajtaniuk, a balesetek és ezáltal a sérülések kockázata is megnőtt. Ez utóbbiból pedig valóban kifejezetten sok volt, olyannyira, hogy egyetlen olyan viadalt sem tartottak, ahol z állandó pilóták közül mindenki ott volt a rajtrácson. Fabio Quartararo úgy véli, kevesebb sprint is elég lenne.

Megdöbbentően sok súlyos sérülést hozott az idei MotoGP-szezon

Ez nem véletlen – reagált a szomorú statisztikára. – Ez egy nagy probléma. Szerintem ez már [enélkül is] egy veszélyes sportág, és pilótaként garantálom, hogy a sprintfutamon sokkal jobban elfárad az ember, mint a hosszú versenyen. Az általunk használt motor pedig minden alkalommal megterhelőbb fizikálisan, és nem hiszem, hogy minden egyes hétvégén szükségünk van egy sprintre. Valenciában vagyunk, itt a szezon vége, mindig sűrű [a menetrend]. Szóval miért akarunk még egy [programot] hozzátenni szombaton? Nem tudjuk követni, hogy ezt tovább csináljuk. Nem én vagyok az, aki mindent megszervez, nem tudom, hogy a többi versenyzőnek mi a véleménye. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ez a helyes út. Most negyvenkettő vagy negyvennégy futam van, [és] ez nem nagyon fog változni. Kár, hogy megrendezzük ezeket a versenyeket, és azt látjuk, hogy az eredeti mezőnyből senki sem teljesítette az összes versenyt.”

Ez utóbbi mondat persze ebben a formában nem igaz, de Quartararo nyilvánvalóan a fent említett adatra gondolt. Persze gazdasági szempontból akár még meg is lehet indokolni a sprintversenyek létjogosultságát. Az austini hétvégéről nincs adat, Indiába először látogatott el a MotoGP, vagyis nincs összehasonlítási alap, míg Ausztráliában az időjárás miatt törölték a sprintet, a főversenyt pedig szombaton rendezték meg. Ami a másik tizenhét hétvégét illeti, csupán Argentínában és Indonéziában csökkent szombati nézőszám tavalyhoz képest, a többi helyszínen nőtt, de Aleix Espargaró nem biztos benne, hogy ez az új formátumnak köszönhető.

„Azt hiszik, hogy mi, versenyzők a biztonsági bizottságban nem szorgalmaztuk a sprintfutamok [számának] csökkentését? – tette fel a kérdést az újságíróknak. – A biztonsági bizottság minden egyes [ülésén], az összes pilóta. Nagyon vékony a határvonal, de a bajnokság álláspontját is megértem. A pályák [körüli lelátók] tavaly üresek voltak. Azt mondják, hogy a nézőszám sokat javul, és úgy gondolják, hogy ez a sprintfutamok miatt van. Ebben én nem vagyok biztos. Ha azt mondanák nekem, hogy huszonöt futamon kell versenyeznem, mert akkor háromszor annyi nézőnk lesz, akkor huszonötön fogok versenyezni. Szeretem ezt a sportágat, de nem vagyok benne biztos, hogy ez a megoldás, és nem vagyunk gépek.”

A gyári Aprilia pilótája nemrég kijelentette, hogy bár a jövő évi visszavonulásról változott a véleménye az év elejéhez képest, a versenynaptárral és a menetrenddel továbbra sincs kibékülve. A versenyzőknek egy erőltetett menetet kell teljesíteniük, de más csapattagokhoz képest mégis jóval könnyebb helyzetben vannak, hiszen elég később megérkezniük az adott helyszínre.

Meggondolta magát Aleix Espargaró, talán mégsem vonul vissza a következő idény végén

„Nekem nagyon jó életem van – fogalmazott Espargaró. – Csütörtökönként magánrepülővel érkezem a futamokra, de a szerelőim kedden jönnek, hétfőn mennek el, és semmit nem keresnek. Szóval meg kell találnunk az egyensúlyt. Senki nem tudja a megfelelő választ a bajnokság javítására. Kritikusan állok a menetrendhez és a naptárhoz, de elismerem, hogy a Dorna keményen dolgozik és próbál javítani a helyzeten. Van egy új ember a Dornánál [Don Rossomondo kereskedelmi igazgató – a szerk.], aki igyekszik javítani [a helyzeten]: módosították a menetrendet, megpróbálnak minket közelebb hozni a szurkolókhoz. Próbálkoznak dolgokkal, úgyhogy ezért jár a taps. Másfelől viszont a versenyzők szenvednek ettől.”

Kisfilm készült Bagnaia történelmi tettéről (videó)

0

Szűk negyedórás videót tett közzé a Ducati az idei Valenciai Nagydíjról, amelyen Francesco Bagnaia megnyerte a világbajnokságot. A kisfilmben jó néhány, a 26 éves pilótához közel álló személy megszólalt.

Francesco Bagnaia szűk egy hónapja háromszoros gyorsaságimotoros-világbajnoknak mondhatja magát, ráadásul vb-címeiből kettőt a királykategóriában szerzett. Sőt, ezt a két elsőséget egymást követő években, tavaly és idén gyűjtötte be, így Valentino Rossi és Marc Márquez után ő a harmadik, aki a MotoGP-korszakban meg tudta védeni a címét.

Ahogyan 2022-ben, úgy ebben az évben is a szezonzáró Valenciai Nagydíjon biztosította be a végső győzelmet. A Ducati pedig ezúttal is készített egy kisfilmet, amelyet a saját YouTube-csatornájukon tettek közzé. A tavalyi évvel ellentétben ezúttal az utolsó három helyett csak az utolsó forduló eseményeit dolgozták fel, és arról a hétvégéről adtak betekintést a kulisszák mögé, így az alkotás bő tíz perccel rövidebb lett.

A valenciai hétvége igazán érzelmes volt, és fantasztikus, hogy közel egy hónap elteltével újra átélhetjük ezen a videón keresztül – nyilatkozta Bagnaia a filmről. – A tavalyi évhez képest tényleg végig kellett küzdenünk a világbajnoki cím megvédéséért, és a győzelem, amellyel ezt elértük, elképesztő volt. Emellett erőt ad azoknak a hangját és reakcióit hallani, akik közel álltak hozzám, és velem együtt élték át ezt az intenzív szezont. Remélem, minden rajongó, aki megnézi ezt a videót, lelkesedni fog, és közelebb érzi magát hozzánk. Köszönöm minden ducatistának és a szurkolóimnak! Kellemes ünnepeket!”

Ami a tartalmat illeti, november 22-én, vagyis a hétvége előtti szerdán vesszük fel a fonalat. Miközben a film bemutatja, hogy hogyan készültek a nagy megmérettetésre, megszólalt Bagnaia édesapja, Pietro, a nővére és egyben asszisztense, Carola, az elektronikai mérnöke, Tommaso Pagano, valamint barátja, Mattia Pasini, aki pályafutása elején Talmácsi Gábor ellenfele is volt, majd szintén megfordult a MotoGP-ben, idén pedig a két olaszországi futamon vett részt a Moto2-ben.

Bagnaia számára nem alakult jól a péntek, hiszen aznap nem jutott be a Q2-be. A filmben láthatjuk, ahogy a mérnököknek panaszkodik, hogy a rázókövön blokkolt a motor kereke, később pedig katasztrofálisnak titulálta a napot. Davide Tardozzi, a Ducati gyári istállójának csapatfőnöke aznap elmondta, hogy versenyzőjük egy olyan problémáról beszélt, amelyet akkor nem tudtak kijavítani, de bízott benne, hogy a mérnöki eligazításon kielégítő választ adnak neki. Azt, hogy világbajnoki ellenfele, Jorge Martín az edzés végén folyamatosan követte és zavarta őt, nem említették meg.

A szombati napon Marco Ventura, Bagnaia első számú szerelője is megszólalt, és kijelentette, meg kell érteni, hogy hol van a határ. Bár a filmből nem derül ki, de a címvédőnek a Q1-ben kellett kezdnie, az alkotásból viszont csak annyit lehetett látni, hogy a második helyet szerzi meg a rajtrácson Maverick Viñales mögött. A sprintfutam viszont nem alakult ennyire jól számára, ugyanis Martín mellett mások is megelőzték, így csupán az ötödikként ért célba. Mindez azt jelentette, hogy az addig 21 pontos előnye 14-re csökkent, és riválisa győzelme esetén minimum az ötödik pozíciót kellett megszereznie. Ennek kapcsán az olasz pilóta megjegyezte, hogy jobban szerette azt, amikor a tizennegyedik hely volt a minimum, utalva a tavalyi évadzáróra.

A főverseny viszont álomszerűen alakult számára. A film nagy hangsúlyt helyez a két kulcspillanatra: először összeértek Martínnal, aki emiatt lesodródott a pályáról, és rengeteg pozíciót veszített, majd miközben kétségbeesetten próbált felzárkózni, nekiment Marc Márqueznek, és a kavicságyban elesett. Ezután nem maradhattak el a befutó és az ünneplés pillanatai sem, a film vége felé pedig Valentino Rossi is megszólalt, és a Bagnaiát kinevelő VR46 Akadémia alapítójaként gratulált neki.